Saxicola

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Saxicola
Gyászos csuk (Saxicola caprata)
Gyászos csuk
(Saxicola caprata)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Család: Légykapófélék (Muscicapidae)
Alcsalád: Saxicolinae
Nem: Saxicola
Bechstein, 1802
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Saxicola témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Saxicola témájú médiaállományokat és Saxicola témájú kategóriát.

A Saxicola a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozó nem.[1][2]

Rendszerezésük[szerkesztés]

A nemet korábban (mint a teljes Saxicolinae alcsaládot, a közeli rokon rigófélék (Turdidae) családjába sorolták, onnan helyezték át őket a légykapófélék családjába. Az alcsaládon belül az Oenanthe és a Campicoloides nemek számítanak a legközelebbi rokonaiknak.[3]

Genetikai vizsgálatok alapján a nembe sorolt fajok száma jelentősen megnőtt az utóbbi években. Elsősorban a korábban nagyszámú alfajával gyűjtőfajnak tekinthető cigánycsuk vagy cigány csaláncsúcs (Saxicola rubicola) rendszertani felülvizsgálatával, melyet ma 5 különálló fajnak tekintenek. A fajt hagyományosan Saxicola torquata néven ismerték, de újabban külön fajként kezelik ezeket a madarakat, vagyis az európai és az afrikai alfajok külön, önálló fajok lettek. Ebben az értelemben az európai faj helyes neve Saxicola rubicola, míg a Saxicola torquata név ebben az esetben csak az Afrikában költő fajra vonatkozik. A DNS vizsgálatokon alapuló molekuláris vizsgálatok kimutatták, hogy nemcsak a kanári csuk (Saxicola dacotiae) és a réunioni csuk (Saxicola tectes) számít külön fajnak, de az afrikai cigánycsuk (Saxicola torquatus), a madagaszkári csuk (Saxicola sibilla), a cigánycsuk (Saxicola rubicola), a keleti cigánycsuk (Saxicola maurus) és a Stejneger-csuk (Saxicola stejnegeri) is különálló faji státuszra jogosult. [4][5][6][7]

A nemet Johann Matthäus Bechstein német természettudós írta le 1802-ben, az alábbi 15 faj tartozik ide:

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. április 25.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. április 25.)
  3. (2010) „Multi-locus phylogenetic analysis of Old World chats and flycatchers reveals extensive paraphyly at family, subfamily and genus level (Aves: Muscicapidae)”. Molecular Phylogenetics and Evolution 57 (1), 380–392. o. DOI:10.1016/j.ympev.2010.07.008. PMID 20656044.  
  4. Urquhart, E., & Bowley, A. (2002). Stonechats. A Guide to the Genus Saxicola. Christopher Helm, London. ISBN 0-7136-6024-4.
  5. (2002) „Evolutionary relationships of stonechats and related species inferred from mitochondrial-DNA sequences and genomic fingerprinting”. British Birds 95, 349–355. o.  
  6. (2008) „Distinct taxonomic position of the Madagascar stonechat (Saxicola torquatus sibilla) revealed by nucleotide sequences of mitochondrial DNA”. Journal of Ornithology 149 (3), 423–430. o. DOI:10.1007/s10336-008-0290-1.  
  7. (2009) „Taxonomic status and evolutionary history of the Saxicola torquata complex”. Molecular Phylogenetics and Evolution 52 (3), 769–773. o. DOI:10.1016/j.ympev.2009.05.016. PMID 19464380.