Sarki lepényhal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Sarki lepényhal
rajz a halról
rajz a halról
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Rend: Lepényhalalakúak (Pleuronectiformes)
Alrend: Pleuronectoidei
Család: Lepényhalfélék (Pleuronectidae)
Alcsalád: Pleuronectinae
Nemzetség: Pleuronectini
Nem: Liopsetta
Faj: L. glacialis
Tudományos név
Liopsetta glacialis
(Pallas, 1776)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sarki lepényhal témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sarki lepényhal témájú kategóriát.

A sarki lepényhal (Liopsetta glacialis) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a lepényhalalakúak (Pleuronectiformes) rendjébe és a lepényhalfélék (Pleuronectidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A sarki lepényhal Észak-Európa parti vizeinek és folyótorkolatainak lakója. A nyári hónapokban messzire felúszik a folyókban.

Megjelenése[szerkesztés]

A hal teste hosszúkásan ovális, erősen lapított, szájnyílása kicsi, végállású (nem ér a szemek alá). Szemei a jobb oldalon vannak. Elő-kopoltyúfedői szabad peremmel. Pikkelyei nagyon kicsinyek, a hímnél fésűsek, a nősténynél kerekdedek; az oldalvonal mentén, valamint a hát- és farok alatti úszók tövén nincsenek megnagyobbodott, tüskés szemölcspikkelyek. Oldalvonala a mellúszók felett csaknem egyenes. Hátúszója 51-64, farok alatti úszója 37-45 lágy sugarú; tüskés sugarai nincsenek; hasúszói torokállásúak. Az első kopoltyúíven 10-14 kopoltyútüske van (az érdes lepényhalnál 15-22). A szemek oldalán a barnástól az olívaárnyalatú szürkéig, különböző nagyságú kerek, fekete foltok vannak. Ezek a hát-, farok és farok alatti úszókon is megtalálhatók. Mell- és hasúszói világosbarnák, foltok nélkül. Testhossza 15-25 centiméter, legfeljebb 35 centiméter.

Életmódja[szerkesztés]

Katadrom vándorhal, táplálékért a tengerből és a brakkvizekből messzire felúszik a folyókba, de a szaporodási időben ismét a parti vizekbe tér vissza. Tápláléka fenéklakokból áll, főleg apró csigákat és kagylókat fogyaszt.

Szaporodása[szerkesztés]

Az ívási idő január-február (Kara-tenger), május (Fehér-tenger vidéke), 0 Celsius-fok vízhőmérsékleten. Az ikrák és később a lárvák szabadon sodródnak a vízben.

Források[szerkesztés]