Ugrás a tartalomhoz

Salomėja Nėris

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Salomėja Nėris
Született1904. november 4.
Kiršai
Elhunyt1945. július 7. (40 évesen)[1][2][3][4][5]
Moszkva[6][2]
Állampolgársága
Foglalkozása
Tisztségea Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának tagja
Iskolái
  • Vytautas Magnus Egyetem
  • Marijampolė Gymnasium
Kitüntetései
  • Sztálin-díj
  • Honvédő Háború Érdemrend I. fokozata
Halál okamájtumor
SírhelyePetrašiūnai Cemetery

A Wikimédia Commons tartalmaz Salomėja Nėris témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Salomėja Nėris (születési nev: Salomėja Bačinskaitė-Bučienė) (Kiršai, Vilkaviškis megye, 1904. november 17.Moszkva, 1945. július 7.) litván–szovjet költőnő.

Élete

[szerkesztés]

Parasztcsaládban született. Kaunasban, a Vytautas Magnus Egyetem teológiai és filozófiai karán tanult litván és német irodalmat, nyelvet, valamint pedagógiát. 1927-ben jelent meg első verskötete. 1928-ban Lazdijaiban kezdett tanítani, a szünidőkben Bécsben tökéletesítette német nyelvtudását. 1931-ben Kaunasba költözött és magánórákat adott. Az 1931-ben megjelent kötetének néhány verse belső válságról tanúskodott, Salomėja fellázadt a polgári társadalom igazságtalansága, a klerikalizmus ellen. Szakított a polgári irodalmi körökkel, és csatlakozott azokhoz az antifasiszta írókhoz és költőkhöz, akik a "Trečias frontas" folyóiratban publikáltak. Illegális kommunista újságokban is jelentek meg költeményei. 1940-ben írta az Eglė, a kígyók királynője című versét, amelyet népmesei motívumokra épített. 1936-ban feleségül ment Párizsban Bernardas Bučas litván szobrászművészhez, és együtt tértek vissza hazájukba.

1940-ben a Litván Szovjet Szocialista Köztársaság megalakulása után beválasztották a népi gyűlésbe. Kérésre verset írt Sztálin tiszteletére, s amelyért 1947-ben posztumusz Sztálin-díjban részesült. 1941-től fiával Moszkvában élt. A háború végén betegen tért vissza Litvániába, és Moszkvában halt meg májtumorban. 1954-ben posztumusz kapta meg a Litvánia nemzeti költője címet.

Verskötetei

[szerkesztés]
  • „Anksti rytą“, 1927
  • „Pėdos smėly“, 1931
  • „Per lūžtantį ledą“, 1935
  • „Diemedžiu žydėsiu“, 1938
  • „Dainuok, širdie gyvenimą“, 1943
  • „Lakštingala negali nečiulbėti“, 1945
  • „Baltais takeliais bėga saulytė“, 1956
  • „Širdis mana – audrų daina“, 1959
  • „Kur baltas miestas“, 1964
  • „Laumės dovanos“, 1966
  • „Negesk žiburėli“, 1973
  • „Kaip žydėjimas vyšnios“, 1978

Magyarul megjelent versei

[szerkesztés]
  • Csillagok órája. Válogatás a Szovjetunió tagköztársaságainak költészetéből, Budapest, Európa Kiadó, 1980
  • Tandori Dezső: Lombos ágak szívverése, Budapest, 1983

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 29.)
  2. a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Нерис Саломея, 2015. szeptember 28.
  3. BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  4. FemBio database (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  6. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)

Források

[szerkesztés]