Salomėja Nėris
| Salomėja Nėris | |
 | |
| Született | 1904. november 4. Kiršai |
| Elhunyt | 1945. július 7. (40 évesen)[1][2][3][4][5] Moszkva[6][2] |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása | |
| Tisztsége | a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának tagja |
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
| Halál oka | májtumor |
| Sírhelye | Petrašiūnai Cemetery |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Salomėja Nėris témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Salomėja Nėris (születési nev: Salomėja Bačinskaitė-Bučienė) (Kiršai, Vilkaviškis megye, 1904. november 17. – Moszkva, 1945. július 7.) litván–szovjet költőnő.
Élete
[szerkesztés]Parasztcsaládban született. Kaunasban, a Vytautas Magnus Egyetem teológiai és filozófiai karán tanult litván és német irodalmat, nyelvet, valamint pedagógiát. 1927-ben jelent meg első verskötete. 1928-ban Lazdijaiban kezdett tanítani, a szünidőkben Bécsben tökéletesítette német nyelvtudását. 1931-ben Kaunasba költözött és magánórákat adott. Az 1931-ben megjelent kötetének néhány verse belső válságról tanúskodott, Salomėja fellázadt a polgári társadalom igazságtalansága, a klerikalizmus ellen. Szakított a polgári irodalmi körökkel, és csatlakozott azokhoz az antifasiszta írókhoz és költőkhöz, akik a "Trečias frontas" folyóiratban publikáltak. Illegális kommunista újságokban is jelentek meg költeményei. 1940-ben írta az Eglė, a kígyók királynője című versét, amelyet népmesei motívumokra épített. 1936-ban feleségül ment Párizsban Bernardas Bučas litván szobrászművészhez, és együtt tértek vissza hazájukba.
1940-ben a Litván Szovjet Szocialista Köztársaság megalakulása után beválasztották a népi gyűlésbe. Kérésre verset írt Sztálin tiszteletére, s amelyért 1947-ben posztumusz Sztálin-díjban részesült. 1941-től fiával Moszkvában élt. A háború végén betegen tért vissza Litvániába, és Moszkvában halt meg májtumorban. 1954-ben posztumusz kapta meg a Litvánia nemzeti költője címet.
Verskötetei
[szerkesztés]- „Anksti rytą“, 1927
- „Pėdos smėly“, 1931
- „Per lūžtantį ledą“, 1935
- „Diemedžiu žydėsiu“, 1938
- „Dainuok, širdie gyvenimą“, 1943
- „Lakštingala negali nečiulbėti“, 1945
- „Baltais takeliais bėga saulytė“, 1956
- „Širdis mana – audrų daina“, 1959
- „Kur baltas miestas“, 1964
- „Laumės dovanos“, 1966
- „Negesk žiburėli“, 1973
- „Kaip žydėjimas vyšnios“, 1978
Magyarul megjelent versei
[szerkesztés]- Csillagok órája. Válogatás a Szovjetunió tagköztársaságainak költészetéből, Budapest, Európa Kiadó, 1980
- Tandori Dezső: Lombos ágak szívverése, Budapest, 1983
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 29.)
- ↑ a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Нерис Саломея, 2015. szeptember 28.
- ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ FemBio database (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
Források
[szerkesztés]- Salomeja Neris. bse-sci-lib.com. (Hozzáférés: 2018. április 1.)
- Salomeja Neris. antologija.lt. (Hozzáférés: 2018. április 1.)
