Salomėja Nėris

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Salomėja Nėris
Neris Salomeja.jpg
Született 1904. november 4.
Kiršai
Elhunyt 1945. július 7. (40 évesen)[1][2][3][4]
Moszkva[5][2]
Állampolgársága
Foglalkozása
Tisztség a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának tagja
Iskolái Vytautas Magnus Egyetem
Kitüntetései
  • Sztálin-díj
  • Honvédő Háború Érdemrend I. fokozata
Halál okamájtumor
Sírhely Petrašiūnai Cemetery

A Wikimédia Commons tartalmaz Salomėja Nėris témájú médiaállományokat.

Salomėja Nėris (születési nev: Salomėja Bačinskaitė-Bučienė) (Kiršai, Vilkaviškis megye, 1904. november 17.Moszkva, 1945. július 7.) litván–szovjet költőnő.

Élete[szerkesztés]

Parasztcsaládban született. Kaunasban, a Vytautas Magnus Egyetem teológiai és filozófiai karán tanult litván és német irodalmat, nyelvet, valamint pedagógiát. 1927-ben jelent meg első verskötete. 1928-ban Lazdijaiban kezdett tanítani, a szünidőkben Bécsben tökéletesítette német nyelvtudását. 1931-ben Kaunasba költözött és magánórákat adott. Az 1931-ben megjelent kötetének néhány verse belső válságról tanúskodott, Salomėja fellázadt a polgári társadalom igazságtalansága, a klerikalizmus ellen. Szakított a polgári irodalmi körökkel, és csatlakozott azokhoz az antifasiszta írókhoz és költőkhöz, akik a "Trečias frontas" folyóiratban publikáltak. Illegális kommunista újságokban is jelentek meg költeményei. 1940-ben írta az Eglė, a kígyók királynője című versét, amelyet népmesei motívumokra épített. 1936-ban feleségül ment Párizsban Bernardas Bučas litván szobrászművészhez, és együtt tértek vissza hazájukba.

1940-ben a Litván Szovjet Szocialista Köztársaság megalakulása után beválasztották a népi gyűlésbe. Kérésre verset írt Sztálin tiszteletére, s amelyért 1947-ben posztumusz Sztálin-díjban részesült. 1941-től fiával Moszkvában élt. A háború végén betegen tért vissza Litvániába, és Moszkvában halt meg májtumorban. 1954-ben posztumusz kapta meg a Litvánia nemzeti költője címet.

Verskötetei[szerkesztés]

  • „Anksti rytą“, 1927
  • „Pėdos smėly“, 1931
  • „Per lūžtantį ledą“, 1935
  • „Diemedžiu žydėsiu“, 1938
  • „Dainuok, širdie gyvenimą“, 1943
  • „Lakštingala negali nečiulbėti“, 1945
  • „Baltais takeliais bėga saulytė“, 1956
  • „Širdis mana – audrų daina“, 1959
  • „Kur baltas miestas“, 1964
  • „Laumės dovanos“, 1966
  • „Negesk žiburėli“, 1973
  • „Kaip žydėjimas vyšnios“, 1978

Magyarul megjelent versei[szerkesztés]

  • Csillagok órája: válogatás a Szovjetunió tagköztársaságainak költészetéből, Budapest, Európa Kiadó, 1980.
  • Tandori Dezső: Lombos ágak szívverése, Budapest, 1983.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 29.)
  2. a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Нерис Саломея, 2015. szeptember 28.
  3. BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  4. FemBio. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 31.)

Források[szerkesztés]