Salamon király istállói
| Salamon király istállói | |
 | |
| Ország | |
| Település | Jeruzsálem |
| Névadó | Salamon zsidó király (bibliai emberi szereplő) |
| Elhelyezkedése | |
 Salamon király istállói
Pozíció Jeruzsálem térképén
| |
 é. sz. 31° 46′ 35″, k. h. 35° 14′ 13″Koordináták: é. sz. 31° 46′ 35″, k. h. 35° 14′ 13″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Salamon király istállói témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Salamon király istállói a bibliai Salamon királynak tulajdonított épületkomplexumok, amelyeket az 1Kir 9:19 szerint Salamon „Jeruzsálemben, a Libanonon és birodalma egész területén” építtetett (1Kir 9:19, 2Krón 9:25).
Mivel Salamon király személye és uralkodása tudományos viták tárgya, a neki tulajdonított épületek származása is hosszan tartó vita tárgya a régészek körében.[1] A történelem folyamán több épületet is tartottak már Salamon istállóinak. A legfigyelemreméltóbbak Megiddóban, illetve a Templom-hegyen találhatók.
Megiddói istállók[szerkesztés]
A Megiddóban feltárt régészeti leletek ma Izrael egyik leglátogatottabb nemzeti parkja.[2] A város egykoron hatalmas lovászati központként funkcionál, nagyméretű palotákkal és istállókkal rendelkezett, melyeket P. L. O. Guy brit régész eredetileg Salamon istállóiként azonosított.[3]
Az első régészeti kutatómunkát Tell el-Mutessellimnél, az ókori Megiddó területén Gottlieb Schumacher folytatta 1903 és 1905 között. Ásatásai során olyan leleteket talált, amelyek a vaskorra tehetők.[4] Philip Langstaff Orde Guy brit régész, a Chicago Oriental Institue szervezésében 1928-ban ásatásokat végzett, mely során egy két toronnyal rendelkező, hatkamrás kaput talált. Ezt Salamon városa maradványainak vélte. Megállapítását a Biblia Királyok könyvében álló szövegre alapozta, melyből kiderül, hogy Salamon király Megiddóban monumentális építkezéseket folytatott, és nagyszámban voltak lovai és szekerei is (1Kir 9:15–19).
A későbbi régészeti kutatások alapján Israel Finkelstein, a Tel-Avivi Egyetem professzora úgy vélte, hogy az épületek nem – az általa fiktívnek tartott – Salamon királytól származnak, hanem száz évvel később, az i. e. 9. században keletkeztek.[5]
Az épületkomplexum egy fallal körülvett városban található, melyet északi és déli részre lehet felosztani.[6] Az északi komplexum három épületet tartalmaz, összesen tizenhárom istállóval. A két nagyobb építmény egyenként öttel, a harmadik pedig kettő tágasabb istállóval rendelkezik. A közelében található egy kisebb istálló, amit valószínűleg szamarak tárolására használtak. A déli komplexum az északinál nagyobb, nagyjából a város negyedét foglalja el. Két hatalmas udvara van, ahol feltehetően a lovakat idomították. Az első udvar öt istállót foglal magába, közepén sártéglából készült itatóval. A másikban egy nagyobb karám található négy kapuval, amik a városközpontba vezetnek.
A templom-hegyi istállók[szerkesztés]
A jeruzsálemi Templom-hegy a kánaáni időktől fogva meghatározó szerepet tölt be Jeruzsálem vallási életében. Délkeleti részén, a föld alatt található a Salamon istállói néven ismert boltíves építmény, melyet ma imádkozások helyeként használnak.
A legelfogadottabb nézet szerint az „istállókat” Heródes király építtette i. sz. 70-ben a Templom kiegészítéseképpen. Elég férőhelyet akart biztosítani az évi három zarándokünnep alkalmára.[7]
Az épület létezéséről a legkorábbi feljegyzés egy bordeaux-i zarándok által készült i. sz. 333-ban. Nevét a keresztes hadjáratok idején nyerte el, mikor az ideérkező templomosok a hegyet Salamon szentélye helyeként azonosították, az építményt pedig istállóként használták.
Az egész épület 3390 m². A földalatti csarnokban 88 oszlop áll boltívekkel összekapcsolva. Az így kapott sorokból összesen 12 darab van, a helyiséget folyosókra osztva. Felül ezekből további 13 található, amelyek a Templom délkeleti részét támasztják alá. Mindegyik sorban az ívek fölötti részen négyzet alakú lyukak láthatóak, amelyekbe fa cölöpöket helyeztek az építkezés során. A délkeleti sarokban egy kis szoba áll, amiben a Jézus bölcsője néven ismert, kőből faragott fülke található. Továbbá tartalmaz még három mihrabot (imairányt jelző falfülkét), melyeket Máriával, Jánossal és Zakariással hoznak kapcsolatba.
A komplexum nyugati részén található a Hármas Kapu, mely a Templom-hegy déli meghosszabbítása. A közelében áll még egy kapu, a korai középkorra jellemző hegyes ívű záródással. A templomosok ezen juthattak be, mivel a Hármas Kapu akkoriban zárva volt. A Templom-hegy keleti falának külső részén van egy járat, valószínűleg egy lépcsősor maradványa, amely földalatti kamrákhoz vezethet.[8]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Israel Finkelstein Neil Asher Silberman. David and Solomon: In Search of the Bible's Sacred Kings and the Roots of the Western Tradition. New York: Simon and Schuster (2007)
- ↑ https://en.parks.org.il/reserve-park/tel-megiddo-armageddon-national-park/
- ↑ Franklin, Norma. „Megiddo's Stables: Trading Egyptian Horses to the Assyrian Empire”. The Torah 2019. (Hozzáférés: 2021. november 21.)
- ↑ Ussishkin, David. „Schumacher’s Shrine in Building 338 at Megiddo”. Israel Exploration Journal 1989 (3-4), 149–172. o.
- ↑ Finkelstein, Israel – Silberman, Neil Asher. Biblia és régészet - Az ókori Izrael történelmének két arca - Az ókori Izrael történelmének két arca. Gold Book, 142–143. o. (2003)
- ↑ Ussishkin, David. „Schumacher’s Shrine in Building 338 at Megiddo”. Israel Exploration Journal 1989 (3–4), 149–172. o.
- ↑ Seligman, Jon. „Solomon's Stables, The Temple Mount, Jeruzsalem: The Events Concering the Destruction of Antiques 1999–2001”. Atigot 2007 (56), 33–53. o. (Hozzáférés: 2021. október 3.)
- ↑ Seligman, Jon. „Solomon's Stables, The Temple Mount, Jeruzsalem: The Events Concering the Destruction of Antiques 1999–2001”. Atigot 2007 (56), 34–38. o. (Hozzáférés: 2021. október 3.)
