Sablonvita:Rögzültrossz/doc

Ellentmondás

Azt írod egyszer: Ez a sablon azoknál a neveknél (cégek, szervezetek, egyesületek stb.), illetve címeknél (könyvek, filmek, újságok stb.) használatos, amelyek hibásak, de jogi vagy más megfontolásból nem nevezhetjük át őket, bármennyire is indokolt lenne.

majd így folyatatod: Nincs más célja, mint hogy egy járulékos információt adjon az olvasónak, hogy ne érezze szükségszerűnek, hogy ennek mintájára más hasonló nevekbe is az adott formát vegye át

Szóval: Az olvasónak nincs lehetősége mérlegelnie, mivel tulajdonnév így mindig a hivatalosat kell használnia. Emiatt értelmetlen az egész, mert semmilyen plusz információt nem ad, csak egy nyelvi okoskodást. Írj róla egy külön szócikket, az érdekes lenne, de ne tedd tele ezzel a sablonnal a szócikkeket! - Csurla ^vita 2009. január 16., 09:15 (CET)

Amit írsz, az nem indok arra, hogy miért volna értelmetlen az egész: vannak olyanok, akiknek igenis feltűnik, hogy „Jé, ez meg miért így van írva? A Wikipédiában nem divat a helyesírás?” Ezért igenis indoklást kíván, hogy azért tértünk el itt a helyesírástól, mert az adott intézménynév eltért tőle, és ezt akarjuk tiszteletben tartani.

Az sem igaz, hogy ne adna plusz információt: mégpedig azt az információt adja, hogy a helyesíráshoz értő olvasót megerősíti abban, hogy nem téved, tényleg van itt valami furcsaság! Ezt a furcsaságot magyarázza meg a sablon, valamint elmondja, hogy elvileg hogyan lenne.

Ha valamiért eltérünk a szabálytól, az minden esetben indoklást kíván! Ez olyan, mint a kacsacsőrű emlős: az ember látja, hogy csőre van, úgyhogy külön meg kell magyarázni, hogy igen, csőre van, de mégsem mondhatjuk madárnak ezért és ezért. A Ferencvárosi Torna Club írásmódról is ordít, hogy nem stimmel, úgyhogy ha valamiért mégis így írjuk, azt indokolni kell.

Azt pedig azért jó hozzátenni, hogy hogy lenne eredetileg, mert mint ahogy a csőrös állatokról sem állíthatjuk, hogy egytől egyig emlősök, úgy a Ferencvárosi Torna Club alapján sem állíthatjuk, hogy a tornaklubot mindig „Torna Club”-nak kell írni. A kivételt tiszteletben tartjuk, DE igenis jelölni kell róla, hogy nem ez a szokásos, nem ez a szabályos, nem ebből kell kiindulni. Ádám ✉ 2009. január 18., 20:35 (CET)

Szerintem erre, akkor más szővegű sablont kell használni. A rögzültrossz félreérthető, az átlagolvasónak! Valami olyan szöveggel, amit korábban irtál, hogy ezt akkor így írták, de a mai helyesírási szerint így kellene írni. Bár ez utóbbi csak fikció, nyelvészeti szándék: A ma alapított klubokat is FC-nek nevezik, mert ez egy így divatosabb és az engedélyzetésnél sincsenek kortlátozva a névhasználatban.

Másik probléma, hogy minden SC, FC és TC sportegyesülethez beírni is feleslegesnek tűnik. Valami más megoldás kellene, de a mostani nem az igazi.

A Sportműhely és a Labdarúgásműhely aktív tagjait kellene megkérdezni. Ha vannak ötletek szívesen újragondolom a dolgot, hátha tudok segíteni. Szeretném, ha a jövőben nem értenénk félre egymást! Kösz! - Csurla ^vita 2009. január 18., 21:05 (CET)

Az, hogy „ezt akkor így írták, de a mai helyesírás szerint így kellene írni” azért nem igazán jó, mert az elmúlt években létrejött intézményekre és műcímekre is alkalmazzuk néha ugyanezt a sablont, tehát nem mindig az eltelt időről van szó. Lássuk a mostani szöveget:

Ezt a műcímet/intézménynevet hivatalosan a fenti alakban írják. A magyar helyesírás szerint azonban az alábbi forma a helyes: …

Megoldaná a problémát, ha úgy egészítenénk ki a szöveget, hogy „az alábbi forma lenne a helyes”? El tudnád fogadni ilyen formában a sablont? Ha nem, mit lehetne tenni, hogy jobban kifejezze a lényeget, és ne legyen félreérthető?

A kisebb sportcsapatokat szerintem a sablon kirakása helyett egyszerűen átnevezhetnénk a megfelelő névre, mivel az ő nevük nem feltétlen tekinthető ugyanolyan hivatalosnak, mint az FTC-é. Hivatalos forrásnak nevezhető pl. a bírósági bejegyzés, a céges bélyegző stb. Ilyen szinten nem feltétlen mondhatunk hivatalosnak minden kis helyi focicsapatot, ezért gondolom, hogy az ő cikkeiket simán át lehetne nevezni a helyesírás szerinti alakra. – De remélem, hogy Bennó hamarosan előrukkol a konkrétabb tájékoztatójával a leginkább avatott szakértőktől. Ádám ✉ 2009. január 19., 01:01 (CET)

A lenne kiegészítéssel egyetértek - elfogadom.

Javaslataim:

A szócikkeknál az ilyen klubneveket FC, SC, TC stb kell írni és nem pl. Torna Club. Ez szerintem egybe esik a labdarúgásműhely irányelveivel, és most is így van a legtöbb klub esetén. Az eltérőket kell eszerint módosítani.

A sablonnak, csak akkor kell közvetlenül a megjelölt szöveg mellett szerepelni, ha az valami nagyon durva eltérés van. Sportklubokknál a lábjegyzetben a helye. Itt érdemes lenne megfontolni, hogy a lábjegyzetre egy más alakú sablon lenne: hosszúkásabb, de színeiben ugyanilyen figyelem felkeltő lenne. - Csurla ^vita 2009. január 19., 09:40 (CET)

Az FC, SC, TC alakokat szerintem az OH. is elfogadja: e kötet szerint pl. a Ferencvárosi Tornaklub nevű egyesület (ők ugyanis így írják) rövid alakja FTC (fel sem merül az „FTK”). Úgyhogy a klubok rövidített alakjával még könnyebben kiegyezem, mint a kiírt alakokkal.

Azt viszont tisztázni kéne, hogy mi a „nagyon durva eltérés”. Szerintem a „Torna Club” is ide tartozik, úgyhogy ilyen erővel felül kéne lennie – de gondolom, ott Téged és másokat is zavarna. Szerintem ezt nem szükséges szabályozni: felőlem akármelyik cikkben mehet lábjegyzetbe, csak az a lényeg, hogy az első előfordulásnál, ahol félkövérrel ki van emelve a név, be legyen linkelve ez a sablon a lábjegyzetben.

Beszúrtam a sablonba a „lenne” szót. Így már visszakerülhet az FTC cikkébe, lábjegyzetbe, valamint a többi sportklub szócikkeinek címébe? Ádám ✉ 2009. január 19., 18:58 (CET)

OK részemről mehet és szerintem másoknak is a lábjegyzet a jobb! - Csurla ^vita 2009. január 19., 20:45 (CET)

"Hivatalosan" helyett "hagyományosan"

A sablon szövegében kijavítottam a hivatalosan szót arra, hogy hagyományosan, ugyanis ennél a sablonnál épp arról van szó, hogy a helyesírás szabályozására hivatott hivatal (az Akadémia megfelelő bizottsága) egy szó helyesírását egyféleképpen írta elő (ez, ugye, a hivatalos helyesírás), de mi valamilyen egyéb (jogi, hagyományon alapuló, a szerzői autonómia tiszteletére épülő) okból másképp írjuk az adott szót. Pl. A Tanu címét hivatalosan Tanúnak kéne írni, de mi még se ezt tesszük, hanem a hagyományt követve A Tanu alakba írjuk.

--Malatinszky ^vita 2013. július 29., 23:43 (CEST)