Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-43-1

From the Hungarian Wikipedia
< Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei
Jump to navigation Jump to search
Tarsolylemez rajzolata Eperjeskéről
Tarsolylemez rajzolata Eperjeskéről

A mindennapi élet a magyar honfoglalás korában a magyar társadalom fejlődésének rendkívül fontos szakaszához tartozik, aminek során, mintegy két évszázad alatt, az állattartó, nomadizáló társadalom földművelő, hűbéri rendszerű társadalommá alakult át. Létrejött a magyar állam, a kereszténység felvételével vallási fordulat következett be. Ezek a nagy változások erősen hatottak a korabeli magyarság mindennapi életére is. A nomadizálás a Kárpát-medencébe érkezés után egy ideig még a korai magyarok életmódjának szerves része volt, de ezzel a feltételek megváltozásával hamarosan fel kellett hagyniuk. A változások idején minden bizonnyal párhuzamosan többféle életmód is létezett, de kezdetben valószínűleg az állattartás volt a meghatározó. Emellett azonban már a sztyeppén jelen volt a földművelés is a magyarok gazdálkodásában, ami aztán jelentősen bővült a Kárpát-medencében talált népcsoportok, az avarok és a morvák – a kor színvonalán intenzív – földművelésének a hatására.

Honfoglaló elődeink életéről, hétköznapjairól nagyon kevés emlék maradt fenn, igen csekély a forrásanyag mennyisége és minősége egyaránt, így az ezeken alapuló tudós elemzés is. A tudomány által a rendelkezésre álló információmorzsák alapján a 21. század elején nyújtható kép a témáról szükségszerűen hiányos és egyoldalú, mivel például a régészet számára nem állnak rendelkezésre a Kárpát-medence talaj- és éghajlati viszonyai között az olyan gyorsan romló anyagból készült leletek, mint a fa vagy textil. A későbbi néprajzi párhuzamok a magyar és más népek szokásaiból segíthetnek az akkori magyar életmód rekonstruálásában, de bizonyosságot nem nyújthatnak.