Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-50-2

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A villám főként elektronfolyamból áll
A villám főként elektronfolyamból áll

Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske. Az atommaggal közösen alkotja a kémiai részecskéket, ez felel a kémiai kötésekért. Szokásos jelölése: e. Az elektron feles spinű lepton, a leptonok első generációjának tagja. Antirészecskéje a pozitron.

Az elektron tömege a proton tömegének 1/1836 része. Az elektronok és a többi elemi részecske kölcsönhatását a kémia és a magfizika vizsgálja. A pozitron tömege és spinje megegyezik az elektronéval, töltése azonban pozitív. Ha pozitron és elektron találkozik, egy felvillanásban mindkettő szétsugárzik; gamma-foton jön létre.

Normális körülmények között az elektronok az atomok pozitív magjához kötődnek, mivel az ellentétes elektromos töltések vonzzák egymást. Egy semleges atomban az elektronok száma azonos a mag pozitív töltéseinek számával. Egy atomon belül az elektronok szabályosan rendezett pályákon mozognak a mag körül, a mag és az elektronok vonzása legyőzi az elektronok kölcsönös taszítását. Az elektronpályák koncentrikus héjak a magtól kifelé haladva egyre több alhéjjal. A magtól távolibb héjakban lévő elektronok lazábban kötődnek a maghoz. Az elektronok elrendeződése nemcsak az atom méretét határozza meg, de hat arra is, hogyan reagál az más atomokra, részecskékre vagy az elektromágneses sugárzásra. Az ionizáció és a részecskék arányának változása megváltoztatja a rendszer kötési energiáját. Két vagy több atom kicseréli vagy megosztja elektronjait, közöttük kémiai kötés jön létre. Fontos szerepet tölt be kémiai reakciók legnagyobb csoportjában, a redoxireakciókban.

Feles spinjével a fermionok közé tartozik, így a Pauli-féle kizárási elv miatt két elektron nem foglalhatja el ugyanazt a kvantumállapotot. Ahogy a többi anyagi részecskének, az elektronnak is van hullámtermészete; így nemcsak ütközhet más részecskékkel, de meg is törhet, mint a fény. Hullámtermészete egyszerűbben vizsgálható, mert kis tömege miatt a tipikus energiaszinteken a De Broglie-féle hullámhossza is nagyobb. Több fizikai jelenségben, így az elektromosságban, a mágnesességben és a hővezetésben is kulcsfontosságú. Hat rá a többi alapvető erő: a gravitáció, az elektromágnesesség és a gyenge kölcsönhatás is.