Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2016-30-2

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
II. Assur-nászir-apli alabástrom sztéléje
II. Assur-nászir-apli
alabástrom sztéléje

Az Újasszír Birodalom i. e. 911 és i. e. 612 között fennállt vaskori állam volt az ókori Mezopotámiában. Az asszírok az i. e. 10. századra konszolidálták azokat a területeket, amelyeket a bronzkor végén a középasszír I. Tukulti-Ninurta (i. e. 1244–1208) uralt. Legfontosabb céljuk a Földközi-tenger és Anatólia felé vezető kereskedelmi útvonalak ellenőrzése mellett az az asszír területekre beszivárgó arámi törzsek visszaszorítása volt. II. Assur-nászir-apli volt az első olyan uralkodó, aki a hagyományos határokon túl vezette seregét.

III. Sulmánu-asarídu uralkodását a háborúskodás jellemezte. III. Tukulti-apil-ésarra drasztikus reformokat vezetett be, és jelentős katonai sikereket ért el. V. Sulmánu-asarídu több fontos közigazgatási újításának egyikeként megszüntette Assur és Harrán (a holdisten kultuszközpontja) szent városainak kiváltságait. Uralkodása végén lázadás robbant ki, és II. Sarrukín szerezte meg a hatalmat. Uralma alatt Asszíria már nagyhatalom volt, túl egy komoly belső válságon, amit az okozott, hogy a közigazgatási struktúra nem boldogult egyes udvari tisztviselők túlzott befolyásával. Az ő idejében kezdődött az Újasszír Birodalom fénykora, hadjáratait a birodalmi közigazgatás újjászervezése és központosítása kísérte, amit nagy deportálásokkal és erőteljes gyarmatosítással hajtott végre. Mai hírnevét az új királyi székhely Dúr-Sarrukín felépítésének köszönheti.

II. Sarukkín csatában halt meg, ami abban a korban az istenek dühének jele volt, ezért utóda Szín-ahhé-eríba elhagyta a fővárost. Az asszír történelem talán legnagyobb építkezésével nemcsak újjáépítette Ninivét, de teljesen át is formálta Istár szent városát, amit birodalmának fővárosává tett. Fő stratégiai célpontja Babilon volt. Itt az asszírok által kinevezett és az elámiak által támogatott helyi uralkodók folytonos összetűzései miatt Szín-ahhé-eriba komolyabban beavatkozott, és miután a koronaherceget elrabolták és megölték, lerombolta a várost. Egy palotaforradalom végzett vele — ezt egyik fia szervezte, akit testvére, a jövendő uralkodó, Assur-ah-iddína miatt kizártak a hatalomból. Assur-ah-iddína terjeszkedő politikát folytatott, seregeit egészen Egyiptomig vezette. Újjáépítette Babilont. Egy hadjárat közben vesztette életét. Trónját a máig leghíresebb asszír király, Assur-bán-apli szerezte meg, és közel 40 évig uralkodott. Óriási könyvtárat gyűjtött össze, és az ő megbízásából készültek a birodalom legszebb műalkotásai. Halála után a birodalom nem egészen két évtized alatt összeomlott.