Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2012-38-1
Hongkong Különleges Igazgatású Terület, röviden Hongkong egyike a Kínai Népköztársaság két különleges igazgatású területének (a másik Makaó). A 263 szigetből álló városállam a Dél-kínai-tenger partvidékén fekszik.
Területe Budapest kétszerese, míg lakossága Magyarország népességének körülbelül kétharmada. A Föld egyik legsűrűbben lakott területe. Lakóinak 93,6%-a kínai nemzetiségű, nagy részük a szomszédos Kuangtung () tartományból származik.
Az első ópiumháború (1839–1842) után először csak a Hongkong-sziget került a Brit Birodalom fennhatósága alá, majd 1860-ban a Kaulung-félsziget és 1898-ban az Új területek is. A második világháborúban a japánok szállták meg, de a háború után újra a Brit Birodalom része lett. 1997-ben csatolták vissza Kínához. Az 1970-es évektől 2006-ig Hongkongban a „pozitív be nem avatkozásnak” nevezett gazdasági politikát követték. A gyarmati időszak jelentősen befolyásolta Hongkong kultúráját, amelyről gyakran állítják, hogy benne „találkozik Kelet és Nyugat”. Ugyancsak a gyarmati befolyásnak köszönhetően Hongkong oktatási rendszere egészen 2009-ig a britekét követte.
Hongkongnak a kínaitól eltérő, saját jogrendszere van – Alaptörvénynek (Basic Law) nevezett alkotmánnyal – saját pénzneme és bevándorlási törvényei. Közúti forgalmi szabályai is sajátosak (továbbra is a bal oldalon vezetnek). Csak a honvédelmi és diplomáciai ügyekben kötődik szorosan a Kínai Népköztársasághoz.
Hongkong egyike a világ kereskedelmi és gazdasági központjainak, kapitalista gazdasági rendszerrel. A hongkongi dollár 2010-ben a világ 8. legtöbbet kereskedett devizája volt. Egy főre jutó jövedelme egyike a legnagyobbaknak.
Hongkong híres többek között a filmművészetéről, a harcművészetekről, a kantopop zenéről, a kínai és nyugati elemeket változatosan ötvöző konyhájáról és felhőkarcolóiról.