Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2011-16-2

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A Legfelső Harmónia csarnoka
A Legfelső Harmónia csarnoka

A Tiltott Város (Peking) a Ming-dinasztiától a Csing-dinasztia végéig, csaknem ötszáz éven át volt a kínai császárok lakóhelye, a kínai birodalom ceremoniális és hatalmi központja.

Az 1406 és 1420 között épült komplexum 720 000 négyzetméteren (ebből 150 000 m² beépített) terült el, 980 épületében 8707 szobával. A hagyományos kínai palotaépítészet remekműve sok évszázadon át befolyásolta a kulturális és építészeti irányzatokat Kelet-Ázsiában és másutt. 1987-ben lett a világörökség része, az UNESCO a világ legnagyobb régi faépület-együtteseként tartja nyilván.

A Tiltott Város 1925 óta a Palotamúzeum része. A múzeum hatalmas anyaga a Ming és a Csing dinasztiák császári gyűjteményein alapul, de a gyűjtemény egy része a kínai polgárháború eredményeként a tajpeji Nemzeti Palotamúzeumba került.

A Tiltott Város elnevezés a kínai Csecsin Csong (紫禁城) magyarul „Bíborszínű Tiltott Város”-ból ered. A „Csecsin Csong” kifejezés többféle tartalmat is hordoz. Cse, vagy „bíbor” a kínai asztrológiában az „égi császár” lakóhelyének tekintett Sarkcsillag kínai neve; a Tiltott Város ennek a földi megfelelője. A Csin, azaz „tiltott” kifejezés arra utal, hogy a területére senki sem léphetett be engedély nélkül. A Csong fallal övezett várost jelent. A hely mai hétköznapi elnevezése „Ku Kung” (故宫), ami régi vagy volt palotát jelent. A múzeum hivatalos elnevezése „Ku Kung Povujüan”, (故宫博物院).