SMS Szamos (1892)

SMS Szamos
Hajótípus	Monitor
Üzemeltető	Császári és Királyi Haditengerészet
Hajóosztály	Körös-osztály
Pályafutása
Építő	Schoenichen-Hartmann-féle Egyesült Hajó-, Gép- és Kazángyár (Újpest)
Építés kezdete	1891
Vízre bocsátás	1892. augusztus 25.
Szolgálatba állítás	1892.
Sorsa	A háború után a Tanácsköztársaság oldalán harcol, majd átalakítják elevátornak, 1962-ben selejtezik és az 1980. években Jugoszláviában szétbontják.
Általános jellemzők
Vízkiszorítás	448 t
Hossz	54 m
Szélesség	9 m
Merülés	1,2 m
Hajtómű	2 db Yarrow kazán, 2 db hajócsavar,
Sebesség	10 csomó (18/5 km/h)
Hatótávolság	1000 tmf (Tengeri mérföld) 9 csomós (16/6 km/h) sebesség mellett
Fegyverzet	12/H35 Krupp , ékzáras gyorstüzelő löveg 2 db 7 cm-es H42-es gyorstüzelő ágyú 2 db 8 mm-es golyószóró
Páncélzat	Övpáncél: 50 mm Ágyútornyok: 75 mm Parancsnoki torony: 40 mm Fedélzet: 19 mm
Sablon • Wikidata • Segítség

Az SMS Szamos a Császári és Királyi Haditengerészet kötelékébe tartozó monitor volt, melyet 1892-ben bocsátottak vízre. Harcolt az első világháborúban. Testvérhajója az SMS Körös volt.

Építése

1890-ben kezdték el építeni és 1892. augusztus 25-én bocsátották vízre. A hajó teljes építési költsége 1894-ben 362 207 forintot tett ki.

Az I. világháborúban

A háború legelső napján a Temes és a Bodrog monitorokkal együtt tüzet nyitott Belgrádra, ezzel kezdődött az I. világháború. Ez után nem vett részt nagyobb akciókban, de 1918-ig harcolt a háborúban.

További sorsa

1919-ben részt vett a Tanácsköztársaság harcaiban a csehek ellen. 1920-ban Magyarországnak ítélték azzal, hogy leszerelve polgári hajóként alkalmazzák a Szamost. 1920-ban Tivadar néven a Delmár és Walter Folyamszabályozó Rt. elevátorként üzemeltette. 1962-ben selejtezték. Az 1980-as években eladták Jugoszláviának, ahol lebontották.

Lásd még

• Császári és Királyi Haditengerészet
• Első világháború

Források

• Csonkaréti Károly – Benczúr László: Haditengerészek és folyamőrök a Dunán 1870–1945 (Zrínyi, 1991) ISBN 963-327-1533
• Hajóregiszter.hu