SMS Szamos (1892)
SMS Szamos | |
Hajótípus | Monitor |
Üzemeltető | Császári és Királyi Haditengerészet |
Hajóosztály | Körös-osztály |
Pályafutása | |
Építő | Schoenichen-Hartmann-féle Egyesült Hajó-, Gép- és Kazángyár (Újpest) |
Építés kezdete | 1891 |
Vízre bocsátás | 1892. augusztus 25. |
Szolgálatba állítás | 1892. |
Sorsa | A háború után a Tanácsköztársaság oldalán harcol, majd átalakítják elevátornak, 1962-ben selejtezik és az 1980. években Jugoszláviában szétbontják. |
Általános jellemzők | |
Vízkiszorítás | 448 t |
Hossz | 54 m |
Szélesség | 9 m |
Merülés | 1,2 m |
Hajtómű | 2 db Yarrow kazán, 2 db hajócsavar, |
Sebesség | 10 csomó (18/5 km/h) |
Hatótávolság | 1000 tmf (Tengeri mérföld) 9 csomós (16/6 km/h) sebesség mellett |
Fegyverzet |
|
Páncélzat |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz SMS Szamos témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az SMS Szamos a Császári és Királyi Haditengerészet kötelékébe tartozó monitor volt, melyet 1892-ben bocsátottak vízre. Harcolt az első világháborúban. Testvérhajója az SMS Körös volt.
Építése
1890-ben kezdték el építeni és 1892. augusztus 25-én bocsátották vízre. A hajó teljes építési költsége 1894-ben 362 207 forintot tett ki.
Az I. világháborúban
A háború legelső napján a Temes és a Bodrog monitorokkal együtt tüzet nyitott Belgrádra, ezzel kezdődött az I. világháború. Ez után nem vett részt nagyobb akciókban, de 1918-ig harcolt a háborúban.
További sorsa
1919-ben részt vett a Tanácsköztársaság harcaiban a csehek ellen. 1920-ban Magyarországnak ítélték azzal, hogy leszerelve polgári hajóként alkalmazzák a Szamost. 1920-ban Tivadar néven a Delmár és Walter Folyamszabályozó Rt. elevátorként üzemeltette. 1962-ben selejtezték. Az 1980-as években eladták Jugoszláviának, ahol lebontották.
Lásd még
Források
- Csonkaréti Károly – Benczúr László: Haditengerészek és folyamőrök a Dunán 1870–1945 (Zrínyi, 1991) ISBN 963-327-1533
- Hajóregiszter.hu