Ugrás a tartalomhoz

SMS Körös (1892)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Akela (vitalap | szerkesztései) 2020. október 13., 06:29-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Az Osztrák–Magyar Monarchia Monitorai kategória eltávolítva; Az Osztrák–Magyar Monarchia monitorai kategória hozzáadva (a HotCattel))
SMS Körös
HajótípusMonitor
ÜzemeltetőAz Osztrák-Magyar haditengerészet zászlaja Császári és Királyi Haditengerészet
HajóosztályKörös-osztály
Pályafutása
ÉpítőSchoenichen-Hartmann-féle Egyesült Hajó-, Gép- és Kazángyár (Újpest)
Építés kezdete1891.
Vízre bocsátás1892.
Szolgálatba állítás1894. Április 2.
SorsaA háború után a jugoszlávok használják, a második világháború idején aknára fut és 1945-1946 között szétbontják.
Általános jellemzők
Vízkiszorítás448 t
Hossz54 m
Szélesség9 m
Merülés1,2 m
Hajtómű2 db Yarrow kazán, 2 db hajócsavar,
Sebesség10 km/h
Hatótávolság1000 tmf (tengeri mérföld)
Fegyverzet
  • 12 db öntöttvas löveg
  • 2 db 7 cm-es H42-es gyorstüzelő ágyú
  • 2 db 8 mm-es golyószóró
Páncélzat
  • Övpáncél: 50 mm
  • Ágyútornyok: 75 mm
  • Parancsnoki torony: 40 mm
  • Fedélzet: 19 mm
  • SablonWikidataSegítség

    Az SMS Körös egy monitor volt a Császári és Királyi Haditengerészet kötelékében. A Körös-osztály tagja, testvérhajóra az SMS Szamos volt.

    Építése

    Építését 1891-ben kezdték meg és 1892-ben bocsátották vízre. Szolgálatát 1894-ben kezdte meg. Ő volt a Körös-osztály első tagja, testvérhajóra az 1892-ben elkezdett SMS Szamos volt.

    Szolgálata

    Miután 1892-ben vízre bocsátották, 1894-ben hadrendbe állt. 1914 és 1918 között végigharcolta az első világháborút. 1918-ban tagja lett az úgynevezett fekete-tengeri különítménynek. 1918. október 31-én sűrű köd közepette zátonyra futott és másnap 12 óráig szakadatlan tűzpárbajt vívott a szerb tüzérséggel. Mivel a hajót levontatni nem lehetett, legénysége elhagyta a monitort. Ezután a hajó a jugoszláv erők hadizsákmányává vált. 1918 végén átkeresztelték Morava névre és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd később Jugoszlávia szolgálatában állt. 1941. április 12-én legénysége elsüllyesztette. 1941-ben kiemelték és Bosna néven újra szolgálatba állították. 1944 júniusában aknarobbanás következményeként elsüllyedt. Maradványait végül 1945 és 1946 között szétbontották.

    Lásd még

    Források