Sóvári Soós család
 |
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. Indoklás: felesleges kiemelések |
A Sóvári Soós család a Boxa vagy Baksa-nemzetségből eredt, a mára már kihalt Bocskay, Csapy, gálszécsi Széchy, Zrittei (Szürtei), Zerdahelyi és más – a Simon Miczbántól való leszármazási legenda szerint (Lásd a Csapy családnál) – hét családtól.
Története[szerkesztés]
A Sóvári Soós család őse Simon fia György volt, aki végig küzdötte IV. László összes háborúit:
1276-ban elfogta a király ellen lázadó Geregyét (Pál országbíró fiát), a morvamezei nagy ütközetben 12 csehet ejtett foglyul. Litovoi oláhországi vajdát már mint önálló hadvezér legyőzte s ennek testvérét Bărbat ot a király elé vitte.
Részt vett a Hódtavi csatában is. Legnagyobb érdemei azok, melyeket Leskó krakkói herceg trónra ültetésében s 1288-ban a Lengyelország felől betörő tatárok visszaverésében szerzett. 1300-ban szabolcs vármegyei főispán és sárospataki várnagy volt.
1288-ban IV. László királytól érdemeiért Sáros megyében Sóvár, Sópatak és Delne királyi pusztákat, később aztán e Sóvárról vette előnevét is.
Fiai[szerkesztés]
János és Péter, a Kopasz-féle lázadásban Petne fia Péternek felszólítására sem vettek részt.
János fia László a királyné étekfogó mestere, I. Lajos király hű vitéze mindkét nápolyi hadjárat alatt, az 1348-iki velencei fegyverszünet kötésénél pedig kezese volt.
Péter unokája, János fia László, 1399-ben nógrádi főesperes, 1401-ben pedig titeli prépost volt.
Simon, 1402-ben a Zsigmond király és ausztriai Albert között kötött szerződést szintén aláírta.
István, 1410-ben Sáros vármegye főispánja és udvari katona, a királytól zálogba kapja Kis-Sárost.
György, 1456-1461 között pozsonyi várnagy és főispán volt.
István, 1471-től 1479-ig Abaúj vármegye alispánja volt.
János, Szapolyai pártjára állott, ezért az Eperjesiek elfoglalták Sóvárt, de királyi rendeletből visszaadták.
Albert, 1594-ben és 1596-ban sárosi alispán, a nemesi felkelés vezére volt.
István , 1597-ben alispán, Teuffenbach Kristóf császári hadvezér fogságába került.
János, 1647-ben Sáros vármegye alispánja. A család több tagja is tisztséget viselt Zemplén, Sáros és Abaúj vármegyékben.
Források[szerkesztés]
- Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. Pest: Ráth Mór. 1857–1868.
- A Pallas nagy lexikona
- A Sóvári Soós családfa: