Sárgászöld csengettyűgomba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Sárgászöld csengettyűgomba
Pluteus chrysophaeus 93774.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Agaricales
Család: Pluteaceae
Nemzetség: Pluteus
Tudományos név
Pluteus chrysophaeus
(Schaeff.) Quél. 1872
Szinonimák

Pluteus luteovirens

Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sárgászöld csengettyűgomba témájú kategóriát.

A sárgászöld csengettyűgomba (Pluteus chrysophaeus) a csengettyűgombafélék családjába tartozó, Eurázsiában honos, lombos fák korhadó anyagán élő, ehető gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A sárgászöld csengettyűgomba kalapja 2-4 cm széles, kezdetben harang alakú, később széles domborúan kiterül, a közepén lapos púppal. Felszíne fénytelen, a széle felé finoman, sűrűn ráncos. A széle bordázott. Színe mustársárga, citromsárga.

Húsa vékony, halványsárgás. Szaga gyenge, íze nincs.

Sűrű, széles lemezei szabadon állnak. Színük fiatalon fehér, később halvány rózsaszínű, az élük sárgás.

Tönkje 3-3,5 cm magas és 0,2-0,4 cm vastag. Alakja egyenletesen hengeres vagy kissé csúcsán vékonyodó, törékeny, nem üregesedő. Felszínét hosszában fehér, lejjebb sárgás szálak borítják, legalja világosabb.

Spórapora rózsaszínű. Spórája majdnem gömbölyded, sima, mérete 5-6 x 4,5-5µm.

Hasonló fajok[szerkesztés]

A sárga csengettyűgomba nagyobb és aranysárga; az ereskalapú csengettyűgomba barna színű.

A sárgászöld csengettyűgomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
ehető
Tox Edible icon.svg
Életmód
Tráma
Spórapor
Saprotrophic ecology icon.png
szaprotróf
Gills icon.png
lemezes
Pink spore print icon.png
rózsaszínű
Kalap
Lemezek
Tönk
Campanulate cap icon.svg
harang alakú
Convex cap icon.svg
vagy domború
Free gills icon2.svg
szabadon állók
Bare stipe icon.svg
csupasz

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Eurázsiában honos, Japánban a közelmúltban jelent meg. Magyarországon ritka.

Lomberdőkben (bükkösökben, gyertyános-tölgyesekben, szurdokerdőkben) található meg. Előfordul az Alföld nagyobb ligeterdeiben, kőrises égerlápjainak szélén is. Lombos fák erősen korhadó tuskóján, ágain, a talajba süppedt fatörmeléken él. Nyár elejétől késő őszig terem.

Ehető, de kis mérete és ritkasága miatt gasztronómiai szempontból jelentéktelen.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]