Rodézia
| Rodézia | |||
| |||
 | |||
| Fővárosa | Salisbury | ||
 d. sz. 20° 30′, k. h. 28° 35′20.500000°S 28.583333°EKoordináták: d. sz. 20° 30′, k. h. 28° 35′20.500000°S 28.583333°E | |||
| Államforma | |||
| Vezetők | |||
| Uralkodó | II. Erzsébet | ||
| Elnök | Clifford Dupont (1970-1976) John Wrathall (1976–1978) Henry Everard (1979) | ||
| Miniszterelnök | Ian Smith | ||
| Törvényhozás | Rodézia parlamentje | ||
| Hivatalos nyelv | angol | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 6 930 000 fő (1978) | ||
| Terület | 390 580 km² | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | Rodéziai font, rodéziai dollár | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rodézia témájú médiaállományokat. | |||
.svg)
.svg)
Rodézia, hivatalosan 1970-től a Rodéziai Köztársaság, 1965 és 1979 között el nem ismert állam volt Dél-Afrikában. Rodézia Dél-Rodézia brit gyarmat de facto utódállama volt, amely 1923 óta önkormányzó joggal volt. A tengerparttal nem rendelkező Rodéziát délről a Dél-afrikai Köztársaság, délnyugaton Becsuánaföld (később Botswana), északnyugatról Zambia (korábban Észak-Rodézia), keletről pedig Mozambik (1975-ig portugál tartomány) határolta. Az államalakulat egyike volt annak a két országnak, amelyet európai származású fehérekből álló kormány irányított.
A névleges függetlenséget 1960-ban kiáltották ki, ténylegesen 1979-ben nyerték el. Az 1980-as választások óta az ország hivatalos neve Zimbabwei Köztársaság.[1][2]
Irodalom
[szerkesztés]- (2017) „Pattern, Puzzle, and Peculiarity: Rhodesia's UDI and Decolonisation in Southern Africa”. The Journal of Imperial and Commonwealth History 45 (5), 721–728. o. DOI:10.1080/03086534.2017.1370219.
- Michel, Eddie. The White House and White Africa: Presidential Policy toward Rhodesia during the UDI Era, 1965-1979. New York: Routledge, 2018.
- Southern Rhodesia–South Africa Relations, 1923–1953. DOI: 10.1007/978-3-030-54283-2 (2020). ISBN 978-3-030-54282-5
- (2016) „'More a Cause than a Country': Historiography, UDI and the Crisis of Decolonisation in Rhodesia”. Journal of Southern African Studies 42 (5), 1005–1019. o. DOI:10.1080/03057070.2016.1222796.
- Money, Banking and Rhodesia's Unilateral Declaration of Independence, The Decolonisation of Zimbabwe, 26–56. o.. DOI: 10.4324/9780429020179-3 (2020). ISBN 9780429020179
- (2014) „The Strange Death of 'Zimbabwe-Rhodesia': The Question of British Recognition of the Muzorewa Regime in Rhodesian Public Opinion, 1979”. South African Historical Journal 66 (2), 227–248. o. DOI:10.1080/02582473.2013.846935.
- (2017) „Free and Fair? Rhodesians Reflect on the Elections of 1979 and 1980”. African Historical Review 49, 68–90. o. DOI:10.1080/17532523.2017.1357323.
- Watts, Carl Peter. Rhodesia's Unilateral Declaration of Independence: An International History (Palgrave Macmillan, 2012).
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Chambers, Allied. The Chambers Dictionary. Allied Publishers, 1416. o. (1998. november 16.). ISBN 978-81-86062-25-8
- ↑ 46. Rhodesia/Zimbabwe (1964-present). uca.edu
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Rhodesia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.