Ray Rezső Lajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ray Rezső Lajos
Született1845. december 14.
Bru, Svájc
Elhunyt1899. április 11. (53 évesen)
Budapest
Állampolgársága
Nemzetiségemagyar
Gyermekei
Foglalkozásaépítész
A Wikimédia Commons tartalmaz Ray Rezső Lajos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Ray Rezső Lajos (Bru, Svájc, 1845. december 14.Budapest, 1899. április 11.) svájci származású magyar építész, Egyik fia Ray Rezső Vilmos építész. Id. Ray Rezső néven is emlegetik, fiával, ifj. Ray Rezsővel szemben. Másik fia Ray Ferenc labdarúgó.

Életpályája[szerkesztés]

A zürichi Polytechnikum, majd a párizsi École des Beaux-Arts növendéke volt. Svájcból 1868-ban települt át Magyarországra. Budapesten több jelentős középületet, valamint számos magán- és bérházat épített. Az ő nevéhez fűződik a siófoki üdülőtelep megalapítása is.

Ismert épületei[szerkesztés]

  • 1870–1878: Budapesti Németajkú Református Egyházközség temploma, 1054 Budapest, Hold u. 18-20.[1][2]
  • 1872: lakóház, 1053 Budapest, Múzeum körút 15.[3]
  • 1872: lakóház, 1065 Budapest, Lázár utca 20. [4]
  • 1873: lakóház, 1072 Budapest, Klauzál Gábor tér 7. (Strauss Sándorral)
  • 1880: Ray-villa, 1062 Budapest, Andrássy út 105.[5]
  • 1882: Fackh-villa, 1062 Budapest, Andrássy út 117.[6]
  • 1882−1883: Szenes (Köhler)-palota és fűszerkereskedés, 1065 Budapest, Andrássy út 29.[7]
  • 1882−1883: Herzog-palota, 1062 Budapest, Andrássy út 93.[8]
  • 1884–1890-es évek: Szent Lukács gyógyfürdő és Szent Lukács Fürdőszálló, 1023 Budapest, Frankel Leó út 25-29.
  • 1885: Jahn-villa (ma: a Koreai Köztársaság Nagykövetsége), 1062 Budapest, Andrássy út 109.[9]
  • 1886: Herzl-palota, 1055 Budapest, Szent István körút 21.[10]
  • 1888−1889: Lord-villa, 1062 Budapest, Andrássy út 107.[11]
  • 1893–1895: Népgőzfürdő, 1023 Budapest, Frankel Leó út 25.[12][13]
  • 1896: Royal Nagyszálló (Grand Hotel Royal, ma: Corinthia Budapest), 1073 Budapest, Erzsébet krt. 43-49.[14] – 1956-ban teljesen kiégett, később egyszerűsített formában újjáépítették[15]
  • 1896?–1904: Törley-kastély, 1221 Budapest, Anna utca 3. – az épületet Ray Rezső Lajos 1899-es halála után Ray Rezső Vilmos fejezte be[16][17]
  • ?: a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium egykori épülete, Budapest
  • ?: Vadászkürt Szálló, 1052 Budapest, Türr István utca 5.[18]

Képtár[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994. [1]
  • Déry Attila: Terézváros–Erzsébetváros – VI–VII. Kerület, TERC Kft., Budapest, 2006, ISBN 9789639535374 (Budapest épitészeti topográfia 3.)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]