Ezzel a mondattal kezdődik a film, miközben Cselevi bég – a nagyváradipasa követeként – Apafi Mihály fejedelem udvarába tart. A pasa azért küldi a fejedelemhez, hogy sarcot kérjen. A fejedelem 200 aranyat küld a pasának egy sólyom szárnyai alá kötve. A pénzt Szitáry Kristóffal küldi el, akit az út feléig elkísér két fia is. Útközben betérnek a kalmár Piszliczár házába, s ott töltenek egy éjszakát, majd reggel már csak Szitáry Kristóf folytatja az utat Nagyváradra. A pasa örömmel fogadja, de amint kibontja a pénzes zacskókat, abból kövek és patkó darabok potyognak ki. Azonnal tömlöcbe vetteti Szitáry Kristófot, s meneszti Cselevi béget Kolozsvárra, hogy mondja el a történteket a fejedelemnek. Szitáry Kristóf kegyvesztett lesz, fiainak is menekülniük kell a fejedelem haragja elől. A két fiú találkozik Pipitérrel, akivel együtt mennek vissza Nagyváradra, apjukat kiszabadítani. Tervük azonban nem sikerül, a pasa fogságba ejti a két fiút, de Cselevi bég segítségével sikerül megszökniük. Pipitér segítségével az Ecsedi-lápon az Isten szigetére mennek, ahol felkészülnek apjuk kiszabadítására. Később csatlakozik hozzájuk a fejedelem fia is, aki szintén a segítségükre lesz tervük megvalósításában. Sok kaland és megpróbáltatás után ez sikerül is, és még az is kiderül, hogy a fejedelem 200 aranyát a kalmár Piszliczár lopta el. Piszliczárt rabláncon vitték Kolozsvárra, Szitáry Kristóf pedig újra szabad lett.
Magyarország
1979. július 18.
