Rózsáslemezű kígyógomba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rózsáslemezű kígyógomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Agaricales
Család: Mycenaceae
Nemzetség: Mycena
Tudományos név
Mycena galericulata
(Scop.) Gray (1821)
Szinonimák
  • Agaricus galericulatus Scop. (1772)
  • Agaricus conicus Huds. (1778)
  • Agaricus crispus Batsch (1783)
  • Stereopodium galericulatum (Scop.) Earle (1909)
  • Prunulus galericulatus (Scop.) Murrill (1916)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Rózsáslemezű kígyógomba témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Rózsáslemezű kígyógomba témájú médiaállományokat és Rózsáslemezű kígyógomba témájú kategóriát.

A rózsáslemezű kígyógomba (Mycena galericulata) a kígyógombafélék családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában elterjedt, lombos- és fenyőerdőkben élő, nem ehető gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A rózsáslemezű kígyógomba kalapja 1–6 cm széles; alakja szélesen kúpos, idősen szélesen harangszerű, közepén általában csúcssal. Széle bordázott. Felszíne csupasz, tapadós, sugarasan bordázott egészen a közepéig. Színe színe krémszínű vagy világosbarna, a közepe általában sötétebb.

Húsa vékony, fehéres vagy halványbarnás. Szaga nem jellegzetese vagy kissé lisztes; íze némileg lisztes.

Közepesen ritkásan álló lemezei hasasan felkanyarodva a tönkhöz nőttek, az idős gombánál gyakran erekkel összekötöttek. gyakori a féllemez. Színük eleinte fehéres, később rózsás;, gyakran barnán foltosak.

Tönkje 5–9 cm magas és 0,2-0,5 cm vastag. Alakja karcsú, egyenletesen hengeres, görbülhet. Belül üreges. Színe felül fehéres, alul halványbarnás.

Spórapora fehér. Spórája szélesen elliptikus, sima, mérete 8-10 x 5,5-7 µm.

Hasonló fajok[szerkesztés]

A cifra kígyógomba hasonlít hozzá, de idősen rózsás lemezei alapján jól megkülönböztethető.

A rózsáslemezű kígyógomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
fogyasztásra alkalmatlan
Életmód
Tráma
Spórapor

szaprotróf

lemezes

fehér
Kalap
Lemezek
Tönk

kúpos

vagy harang alakú

tönkhöz nőttek

csupasz

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Az északi félteke mérsékelt övi zónájában honos. Magyarországon gyakori.

Lombos és fenyőerdőben él szétkorhadt fatörzseken, tuskókon (néha a föld alatti fadarabokon, így úgy látszik, hogy a talajon nő). Júniustól októberig terem.

Nem ehető.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]