Réti cankó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Réti cankó
Wood Sandpiper Safari Park.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Család: Szalonkafélék (Scolopacidae)
Nem: Tringa
Faj: T. glareola
Tudományos név
Tringa glareola
Linnaeus, 1758
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Réti cankó témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Réti cankó témájú médiaállományokat és Réti cankó témájú kategóriát.

A réti cankó (Tringa glareola) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban.[3]

Előfordulása[szerkesztés]

Európa és Ázsia északi területén költ, ősszel délre vonul, eljut Afrikába is. Természetes élőhelyei a szikes tavak, nedves rétek, árasztások, belvízfoltok és halastavak.[4]

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Magyarországon rendszeres vedég, az egyik leggyakoribb átvonuló cankófaj. Áprilistól májusig és júliustól szeptemberig tartózkodik itt, de átnyaraló példányai is előfordulnak.[5]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 19-21 centiméter, szárnyfesztávolsága 56-67 centiméteres, testtömege 50-80 gramm közötti.[5]

Tringa glareola - Laem Phak Bia.jpg

Életmódja[szerkesztés]

Vizes területeken keresgéli légy- és tegzesálcából, apró rákokból, édesvízi csigákból és vízirovarokból álló táplálékát.

Szaporodása[szerkesztés]

Dús növényzetű réteken, kisebb zsombékra építi jól elrejtett fészkét. Fészekalja 3-4 tojásból áll, melyen inkább a tojó 22-23 napig kotlik.[5]

Tojásai

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 forint.[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. január 1.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. január 1.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2021. január 1.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
  5. a b c d Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2021. január 1.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]