Répaszelet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A répaszelet a cukorrépából történő cukorgyártás egyik mellékterméke, amelyet préselt (nedvesszelet) illetve szárított formában szarvasmarhák, sertések, juhok és lovak takarmányozására használnak.

Előállítása és tárolása[szerkesztés]

A cukorgyártás során cukorrépát felszeletelik és kilúgozzák, majd az így keletkezett nyerslét (köztes termék) és a kilúgzott répaszeletet (melléktermék) szétválasztják. Ebben a fázisban a szelet szárazanyag-tartalma 8–10%. A víz egy részének kipréselése után keletkezik a préselt szelet, amelynek szárazanyag-tartalma 16–22%. A maradék víz elpárologtatása azaz a szárítás után keletkezik a szárított szelet, amelynek szárazanyag-tartalma már 88–90% körüli. Ehhez melaszt keverve melaszos préselt szelet (melaszos répaszelet) keletkezik.

A préselt szelet silóban rövid ideig tárolható, tárolás közben azonban minőségromlás (savanyodás, nedvességvesztés) következik be. A szárított szelet jól szellőztethető száraz raktárban ömlesztett formában tárolható; tárolás közben folyamatosan ellenőrizni kell a hőmérsékletét, mivel 40°C felett begyulladhat.

Szelettermelés az Európai Unióban (2010/11)[1]
Ország Nedves szelet
tonna
Préselt szelet
tonna
Szárított szelet
tonna
Melaszos szárított szelet
tonna
Ausztria - 9021 65113 88443
Belgium 23692 890106 16054 -
Cseh Köztársaság - 425298 75868 2286
Dánia - 111000 96000 -
Egyesült Királyság - 98622 173397 232179
Franciaország 70209 2005225 1107437 -
Finnország - 111500 - -
Görögország - 24672 - -
Hollandia 1384615 310468 77617 -
Lengyelország 1356445 1517421 61240 43767
Litvánia n.a. n.a. n.a. n.a.
Magyarország - 192391 - -
Németország n.a. n.a. n.a. n.a.
Olaszország n.a. n.a. n.a. n.a.
Spanyolország - 9100 466000 160000
Svédország - 271000 - -
Szlovákia - 222345 - -

Felhasználása[szerkesztés]

Az energidús répaszeletet elsősorban a kérődző állatok takarmányozására használják, mivel ezek a benne található pektint és rostanyagokat a bendőjükben jól le tudják bontani. A nem kérődző állatok ezt a fajta a takarmányt kevésbé tudják hasznosítani.

Ezen túlmenően a répaszeletet biogáz termelésére is lehet hasznosítani. Ennek során 1 tonna préselt szeletből mintegy 67 m³ biogáz nyerhető, amely mintegy 72% metánt tartalmaz. Összehasonlításképpen a földgáz metántartalma 96%, így a répaszeletből előállított 67 m³ biogáz körülbelül 46,3 m³ földgáznak felel meg.[2] A keletkezett biogáz energiatermelésre használható; a kaposvári cukorgyár 2007 óta a gyártás energiaigényét részben a répaszeletből termelt biogázzal elégíti ki.[3][4] 2008. januártól kezdődően a Nordzucker Groß Munzel-i gyára kísérleti jelleggel termel biogázt.[5]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Sugar Economy Europe. Compiled and edited by Jürgen Bruhns, Oliver Baron, Karsten Maier. 58th edition. Berlin: Verlag Dr. Albert Bartens KG. 2012. 52. oldal. ISBN 978-3-87040-139-9
  2. Fachagentur Nachwachsende Rohstoffe e.V. (FNR): Biogas Basisdaten Deutschland Stand: Januar 2008.
  3. AGRANA eröffnet einzigartige Biogasanlage am Standort Kaposvár (Ungarn). Az Agrana sajtóközleménye. 2007. november 17.
  4. Húszezer embernek elég biogázt is termelhetnek a kaposvári cukorgyárban. Archiválva 2012. augusztus 27-i dátummal a Wayback Machine-ben PécsiStop. 2012. augusztus 23.
  5. Nordzucker will jetzt auch Biogas verkaufen. Energy Club Europe.

Források[szerkesztés]

  • Nagy Józsefné: Szakágazati technológia: Cukoripar II. Budapest: Mezőgazdasági. 261–271. oldal. helytelen ISBN kód: 963-220-634-1
  • Vígh Albert: Cukoripari technológia II. Budapest: Műszaki. 1968. 268–278. oldal.
  • Cukorgyártás. Szerk. Wertán Pál. Budapest: Műszaki. 1965. 76–77. és 314–318. oldal
  • Wertán Pál: Cukoripari zsebkönyv. Budapest: Műszaki. 1964. 719–720. oldal.