Rédei Károly (író)
| Rédei Károly | |
| Született | 1872. november 1. Orosháza |
| Elhunyt | 1952. november 3. (80 évesen) Nagykároly |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | egyházi író, lapszerkesztő |
Rédei (Ritter) Károly (Orosháza, 1872. november 1. – Nagykároly, 1952. november 3.) lutheránus egyházi író, lapszerkesztő.
Életútja
[szerkesztés]Középiskoláit Pozsonyban, Békéscsabán, Újverbászon és Szarvason végezte; a pozsonyi evangélikus teológián szerzett lelkészi képesítést (1895). Tiszaföldváron segéd-, Pusztaföldváron rendes lelkész, majd 1910-től nyugdíjazásáig (1945) a nagykárolyi gyülekezet lelkésze; 1947-től haláláig nyugdíjasként is tovább szolgál.
Munkássága
[szerkesztés]Cikkei, prédikációi, vallásos elbeszélései 1893-tól jelentek meg többek között a Nagykároly, az Érmellék, a Nagykároly és Vidéke, 1918 után a szatmárnémeti Egyházi Híradó, a máramarosszigeti Jó Pásztor, a zilahi Lelkipásztor, a Szatmármegyei Közlöny hasábjain. Ez utóbbinak 1931-ben főszerkesztője, 1932-33-ban főmunkatársa.
Lefordította Arnold Scheller, Louis Harms, Theodor Harms, Ernst Siedel, Karl Gerock több hitépítő munkáját; írt evangélikus népiskolai és középiskolai valláskönyveket; több prédikációja és alkalmi beszéde [többek között A harangok című szabadelőadása (Nagykároly 1923)] önálló kiadásban nyomtatásban is megjelent.
Kötetei
[szerkesztés]- Szent János evangélista élete. Írásmagyarázat; Louis Harms után; Molnár Ny., Szekszárd, 1905
Források
[szerkesztés]- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés IV. (N–R). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2002. ISBN 973-26-0698-3
.svg){kind=small}