Ráday László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ráday László
Született 1912. november 11.
magyar Budapest
Elhunyt 1986
Miskolc
Foglalkozása zeneszerző
Zenei pályafutása
Műfajok könnyűzene, magyar nóta
Aktív évek 1920-1945
Kiadók Nádor Kálmán
Híres dal Első levél
Hangszer zongora
Tevékenység a Magyar Királyi Állami Operaház tagja

Ráday László magyar nóta énekes, a húszas–harmincas évek népszerű előadója. Pályáját meghatározta a trianoni békeszerződés utáni Magyarország hol hazafias, hol irredenta zenei világa. Ennek folytatásaként beállt azon művészek sorába, akik a háborúban való részvételre lelkesítették a lakosságot és a katonákat[* 1]. Jellegzetes és legjobban ismert műve az Első levél (Ne sírj utánam kedvesem) (Címlap). Részvevője volt az első nótaolimpiának, ahol ezüstkoszorúval tüntették ki. IPI kódja 00025205718

Gyermekei: Ráday Ákos, Ráday Csilla Ágota (1941), Rádai Kálmán

Élete[szerkesztés]

Teljes neve Ráday László József. Apja Ráday József, anyja Szalay Mária Vilma. 1938-ban házasságot kötött Hanke Klára Julianna Leoploldinával. [1]

A Magyar Királyi Állami Operaház tagja, ügyelője, Palló Imre operaénekes barátja. 1944-ben több filmnek is a főszereplője, többek között az Ambrus Film által készített " Ne sírj utánam kedvesem " című filmnek.Ő játszotta Nagy Istvánt, "aki úgyis hazajön". A filmplakát alapján mint "ludovikás tisztet" 1945-ben internálják a dél-budai táborba. Rendőrindulót komponált Münnich Ferenc rendőr tábornok látogatása alkalmából. 1945 után el kellett hagynia Budapestet és Miskolcon telepedett le. Vendéglátóipari zenészként élt nyugdíjba vonulásáig. Dalait a Magyar Rádió műsoron tartotta, majd 1980-ban megjelent egy válogatáslemez, melyen az általa írt "Ha fáj a szívünk" című dal is hallható, Kalmár Pál előadásában. Ez a dal később szerepelt a "6:3" Játszd újra Tutti című filmben is, Kállai Ferenc előadásában, Cseh Tamás és Péterdi Péter hangszerelésében. Ráday kiváló társasági ember volt, történeteit életéről és életéből sokan szívesen hallgatták. Magánélete zaklatottabb volt, többször nősült. 1986-ban bekövetkezett halálakor nevelt lányával élt együtt Miskolcon, ott is temették el.

Dalai[szerkesztés]

Saját szerzeményei [* 2]

Hiába mondod, hogy gyűlölsz (Hiába) (szöveg: Rákosi János)
Páros csillag(CD)
Első levél (szöveg: Szécsén Mihály)
Nem szégyen a szegénység (szöveg: Kéry K. Arnold) előadó: László Imre
Mikor esti fényben áll a Nagykörút
Ha fáj a szívünk (szöveg: Sárosi László) előadó. Kalmár Pál
Vénasszonynak nem való a pántlika ( a dalt is és a szöveget is Ráday László írta)

Egy gyűjteményben a következő dalok lelhetők fel:(Katalógus) (legtöbbjüknek nem ő a szerzője)

Nem felejtünk
Csak még egyszer tudnék hazamenni
Megfogadtam én már százszor (Miért sírjuk a múltat vissza)
Esik eső süt a nap
Ezt az utcát hogyha járom (Sárdy János, Pertis Jenő cigányzenekarával) Durium Pátria
Betyáros kis kalapomat
Nem tudom az életemet (szöveg: Kellér Dezső)
Repül a szán
Édes hazám, ha meghallod szavamat(Édes hazám)
Megérett a kukorica (Lexikon) (szöveg: Magyarády Jenő)
Kocsiút, gyalogút
Hej, virágszál
Bazsarózsa
Piros pünkösd napján
Pipacserdő
Búzavirág
Aki nékem mindenem volt (id. Kalmár Tibor)
Minden örömem

További dalok:

Túl a Tiszán (Dal egy bogárhátú házról)(Bogárhátú)

Film és színpad[szerkesztés]

Kétszer is látható a Két lány az utcán című filmben(Film),(imdb) Fényes Szabolcs – Békeffy István:

Kár minden szó
No, de hogy le tetszett fogyni! (Rácz Valival)

Saját szerzeménye hallható A tizedes meg a többiek című filmben:

Első levél (Ne sírj utánam kedvesem) ISWC T-007.131.052-5

Ennek a története tipikusan "Ráday". A hatvanas években Rudabányán a Bányász Presszóban zongorázott, és játszotta saját dalait is. A filmes stáb véletlenül pont ide tért be egy kávéra, és azonnal felismerték a "tékozló fiút".[* 3] A "Ne sírj utánam kedvesem" eredeti lemezét ő adta át, hogy abban a jelenetben ahol Darvas Iván a "báró" és Major Tamás cukrot dob a kutyának, korhűen hallható legyen a dal. Sajnálatos módon az elkészült film stáblistáján elfelejtettek megemlékezni róla, csak Sárközi Györgyöt a film zeneszerzőjének a nevét tüntették fel. Az hogy ki is Nagy István, találgatások tárgya volt. Valójában ő "Nagy István, az 1944-ben készült ugyanazon című film főszereplője, egy szakaszvezetőt alakít benne aki indul a frontra. A film az Ambrus Film gondozásában készült el. Kópiája nem maradt meg. A Budapest Orfeum Budapest Orfeum című, népszerű régi dalokból összeállított zenés darabban hallható volt ennek egy részlete [* 4]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. Szeleczky Zita emiatt hagyta el Magyarországot
  2. legtöbb dalának kiadója a Nádor Kálmán Zeneműkiadóhivatala
  3. A film külső felvételeit Tóalmáson készítették
  4. »Magyarnak nem való a könny
    Nagy István úgyis visszajön«

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kurutz Márton: Ráady adatai. Hangosfil,hu. (Hozzáférés: 2016. szeptember 23.)

Források[szerkesztés]

Film: Kurutz, Márton: Könnyűzene és muzikalitás a magyar filmben

Ráday László 1985-ben átadta életének fontosabb dokumentumait, dalainak kottáit, a róla készült fotókat, filmplakátokat, és lemezeket barátjának Sz.György Tibornak. A hagyatéknak e része ma is előtalálható. Ismereteinket Ráday László életéről Sz.György Tibortól tudjuk, ő azonban kerüli a nyilvánosságot, kizárólag Ráday emlékének ápolása okán osztotta meg velünk.

imdb: László Ráday

Lexikon: szerk.: Kikli Tivadar: Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. Szeged: B&T Kiadó (1999). ISBN 9639144304 

Hiába: Slágerlista (Jankay Kiadó)

Első levél: Ne sírj utánam, kedvesem

Első levél. a YouTube-on

Címlap: Ráday, László. Első levél. Budapest: Nádor Kálmán, 4. o. (1942)  „A harcoló magyar honvédeknek ajánlva”

Édes hazám: Édes hazám. [2014. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 26.)

Bogárhátú: Bogárhátú ház[halott link]

CD: Magyarország feltámadása

Budapest Orfeum: Budapest Orfeum a Katona József színház előadása, televíziós közvetítés

Katalógus: Bartha Ágoston hanglemezkatalógus