Qeshm

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Qeshm (قشم)
Qeshm szigete műholdfelvételen
Qeshm szigete műholdfelvételen
Közigazgatás
Ország Irán
' Hormozgán tartomány
Legnagyobb településQeshm
Népesség
Teljes népesség113 846 fő +/-
Népsűrűség67,07 fő/km²
Qeshm népessége113 846 fő +/-
Földrajzi adatok
Terület1 491 km²
Hosszúság135 km
Szélesség40 km
Időzóna UTC+03:30
Elhelyezkedése
Qeshm (Irán)
Qeshm
Qeshm
Pozíció Irán térképén
é. sz. 26° 50′, k. h. 56° 00′Koordináták: é. sz. 26° 50′, k. h. 56° 00′
A Wikimédia Commons tartalmaz Qeshm témájú médiaállományokat.

Qeshm (perzsául قشم) Irán és egyben a Perzsa-öböl legnagyobb szigete. A nyíl alakú szigetet a Clarence-szoros választja el a szárazföldtől. A Hormozgán tartományhoz tartozó földdarab 1491 km² kiterjedésű, lakossága 113 846 fő, legnagyobb települése a sziget északkeleti csücskében található Qeshm. Változatos és egyedülálló kulturális és természeti látványosságai miatt szerepel az UNESCO javaslati világörökségi-helyszín listáján.[1]

Domborzat és vízrajz[szerkesztés]

Tengerpart a szigeten

A Qeshm-sziget geológiailag a Zagrosz-hegység részét képezi, mindkét területen gyakori felszíni formák az antiklinálisok, széthajló redők. A Perzsa-öböltől északra húzódó Zagrosz hegyláncai az alpi hegységképződés során gyűrődtek fel a plio-pleisztocén korszakában. A sziget kőzete elsősorban lumasella-tartalmú sötét mészkőből és homokkőből épül fel. A tájképet leginkább meghatározó tényező az erózió, amelynek különleges formakincsei sziget szerte megtalálhatóak. A sziget keleti része alacsony síkság, amelyből egyedülálló, alig 100 m magas hegyek emelkednek ki. Qeshm központi és nyugati területei sziklásabbak és tagoltabbak, a hegyek magassága itt meghaladja a 200 métert is.[2] A gyér csapadékmennyiség miatt nincsenek állandó vízfolyások a szigeten, néhány kisebb sós vízű tavacskán kívül az év legnagyobbrészében csak időszakos vádik alján találhatóak kisebb állóvizek. A szigettől délre és keletre három kisebb földdarab található a Hormuzi-szorosban, a Hormuz-sziget, Larak, valamint Hengam.

Élővilág[szerkesztés]

Mangrove erdő Qeshm szigetén

A sziget szárazföldi részeit a magas hőmérséklet és a rendkívül alacsony csapadékmennyiség miatt csak ritkás, szárasságtűrő sivatagi növényzet található. Ennek ellenére 5 denevér és 4 rágcsálófaj mellett a golyvás gazellának is élnek itt állományai. A szigeten őshonos a világ legkisebb emlősfaja, az etruszk cickány is, amelynek súlya alig 1,3 gramm. A kopár sivatagi hegyvidékkel éles ellentétben állnak a szigettől északnyugatra, a Clarence-szorosban elterülő hatalmas sósvízi mocsarak bujazöld mangrove erdejei, a Hara erdők. Itt található a Perzsa-öböl legnagyobb mangrovemocsara, amely több mint 200 madárfajnak ad otthont. A dzsungel fő alkotó növénye a Avicennia marina, amely 3-8 méter magasra nő meg és látványos léggyökérrendszerrel rendelkezik. Qeshm Hara erdői állami védelem alatt állnak. A szigetet körülvevő tengerek rendkívül gazdag vízi élővilággal rendelkeznek, különösen a sekélyebb vizek korallzátonyai. Cápa, bálna és delfinfajok rendszeresen észlelhetők a környező vizekben.[3]

Természeti és kulturális örökség[szerkesztés]

A Chahkouh-kanyon sziklái
Laft kikötője, a településen mindenfelé kiemelkedő tornyok a házak és a víztárolók hűtését végző széltornyok

A sziget a Hara erdőkön kívül számos természeti és kulturális szempontból fontos és értékes helyszínnel rendelkezik. 2006-ban jött létre az UNESCO védnöksége alatt a Qeshm-szigeti Geopark, amely a Közel-Kelet első geoparkja lett. A védett terület 30 000 hektárra terjed ki és magába foglalja a földdarab legjellegzetesebb és leglátványosabb geológiai formációit.

Qeshm délkeleti részén fekszik a Csillagok völgye, amelyet sokszor az ,,Iráni Grand Canyon” néven emlegetnek. A csapadék által kimosott szurdokvölgy badland jellegű vidéken kanyarog keresztül, vörös sziklái meghatározzák a tájképet. Egy helyi legenda szerint a különös felszínformákat egy csillag lezuhanása okozta. A sziget másik látványos kanyonja a Qeshm délnyugati végében található Aali Mohammad-völgy.

A Khorbas-barlangok a perzsiai sziklafaragás kiemelkedő emlékei, az első katakombákat még a pártus és a szászánida korszakban faragták ki a környező homokkő sziklákból, kihasználva a már meglévő természetes barlangokat. A sziget nyugati hegyvidékén található a világ legnagyobb sóbarlangja, a Namakdan-barlang. A 6400 m hosszú járatrendszer különleges sókristályai miatt kedvelt turista célpont.

A szigeten két jelentős várrom található, a Laft faluban elhelyezkedő naderi kastély, valamint a Qeshm belvárosában található portugál erődítmény romjai. Laft településén található Qeshm még egy nevezetessége, a Tala ciszternák. A korábban a sziget székhelyeként szolgáló faluban szorosan egymás mellett 366 kőből faragott kút helyezkedik el, a hagyomány szerint a helyi lakosok mindennap egy ciszternából fogyasztották el a vizet. A település egyedi széltornyairól is ismert. A kulturális örökség része még a Tourian falut körülvevő öntözött kertek, a Pir elnevezésű Mithrász templom romjai, valamint a Qeshm városától 135 km-re fekvő régi brit temető.[4][5]

Történelem[szerkesztés]

Portugál erőd romjai Qeshmen

A Hormuzi-szoros közelségéből adódó stratégiai elhelyezkedése miatt a sziget már a legkorábbi történelmi időkben is fontos szerepet töltött be a perzsa-öböli és indiai-óceáni kereskedelemben. A régészeti leletek tanulsága szerint az i. e. 5. évezredben kezdődött el a csigaház és kagyló ékszerek exportálálsa az iráni felföldre. Az Óperzsa Birodalom időszakában az arab, föníciai, perzsa és görög kerekedők fontos megállóhelyévé vált. A szeleukidák megerősítették a sziget erődítményeit, hogy ellenőrizni tudják az európai-indiai-közel-keleti kereskedelem, a tengeri selyemút ütőereként szolgáló Hormuzi-szorost. A nagy földrajzi felfedezések korszakában a portugálok számos erődöt építettek Qeshmen és a szomszédos Hormuz-szigeten is. A 17.század elején a Szafavida-dinasztia álltal uralt Újperzsa Birodalom brit segítséggel kiűzte a portugálokat a szigetről. Az egyik itteni erőd ostrománál szerzett halálos sebesülést a korábban sarki expedícióival ismertté vált angol utazó, William Baffin. A perzsa-angol győzelmet követően a britek lettek a perzsa-öböl térségének urai és bár a sziget stratégiai szerepe megmaradt, a kereskedelem hanyatlásnak indult. 1988. július 3-án, az irak-iráni háború utolsó hónapjában a Qeshm melletti tengeren történt a polgárháború egyik legismertebb eseménye, amikor a USS Vincennes hadihajó máig tisztázatlan okokból lelőtte az IranAir 655-ös járatát. A kataszrófában 290 civil vesztette életét.[6] 1991-ben a szigetet szabadkereskedelmi övezetté nyilvánították, ennek köszönhetően nagyfokú autonómiát élvez. Az utóbbi évtizedekben nagy kőolajkészleteket fedeztek fel a sziget szárazföldi területei és a környező tengerek alatt egyaránt.

Népesség[szerkesztés]

Qeshmi asszony

A sziget 113 846 lakosa 65 faluban és három városban él. A legnagyobb település a sziget északnyugati csücskében fekvő kikötőváros, az azonos nevű Qeshm. A lakosság hagyományosan halászattal, dinnye és datolyatermesztéssel, tevetartással, valamint sóbányászattal foglalkozott. A sziget legnagyobb részén nagyon erős az arab kulturális hatás, a számos qeshmi etnikai csoport közül az arab közösség a legnépesebb. A nők színes és erősen díszített ruhákat hordanak. A helyi gasztronómia jellegzetes étele a sooragh. Fontos hagyomány a henna készítés, amelyet a mirtuszvirágúak közé tartozó Lawsonia inermis cserjéből készítenek. A készítmény a díszítésen kívül a hagyományos gyógyászatban is fontos szerepet játszik.[7]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Qeshm | island, Iran (angol nyelven). Encyclopedia Britannica. (Hozzáférés: 2021. február 21.)
  2. Qeshm island Geopark - Qeshm island geology. qeshmgeopark.ir. (Hozzáférés: 2021. február 22.)
  3. Qeshm island Geopark - Nature. qeshmgeopark.ir. (Hozzáférés: 2021. február 23.)
  4. Askarieh, Fatemeh: Qeshm Island; Major Tourist Hub in Southern Iran (angol nyelven). Iran Front Page, 2020. január 28. (Hozzáférés: 2021. február 21.)
  5. Centre, UNESCO World Heritage: Qeshm Island (angol nyelven). UNESCO World Heritage Centre. (Hozzáférés: 2021. február 21.)
  6. Qeshm - A Perzsa-öböl ékköve (hu-HU nyelven). afoldgomb.hu. (Hozzáférés: 2021. február 23.)
  7. Nakhaei, Naeimeh: Persian Gulf wonder islands :Qeshm, Hormoz, Hengam (amerikai angol nyelven). Irandoostan, 2020. május 26. (Hozzáférés: 2021. február 23.)