Programozási paradigma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A programozási paradigma a számítógépes programnyelveknek olyan, nemritkán az egész programozási eljárásra vonatkozóan is útmutatást, elképzelést jelentő és a programnyelv-tervezők által tudatosan a nyelv alapjául választott elméleti modellje, elgondolása, amely meghatározó különbségeket okoz a paradigma által leírt osztályhoz tartozó programokban (más osztályba tartozó programokhoz képest) akár a program szintaktikájában (jelölési módszereiben), főképp pedig a szemantikájában - részletesebben, a paradigma érintheti és általában érinti is mind az adatok, mind az „eljárások” vagy „parancsok” strukturálását és modellezését, az adatokat és azok feldolgozását is; közvetve kijelölheti azon problémák körét is, amelyek megoldására a nyelv optimális eszközt jelent, vagy amelyek egyáltalán megoldhatóak a nyelv keretei között. [1] [2]

Ezen elvek célja az, hogy a programozók a programokat minél hatékonyabban tudják elkészíteni, azokkal az adott problémát minél egyszerűbben tudják megoldani. Az új paradigmák kialakulását általában az új programozási módszerek megjelenése követi. Egyes programozási elv hatékonysága és népszerűsége csak hosszú évek, évtizedek alatt látható. Vannak paradigmák, melyek régen „népszerűek” voltak, de mára „elavultnak” tekintik őket (például az procedurális programozás), mások hosszú évtizedek óta széles körben elterjedtek (mint amilyen a strukturált programozás).

Vannak elvek, melyeket csak a problémák egy adott, sokszor nagyon szűk körében használnak (például a logikai programozást), mások pedig általános célúak.

A paradigmák fejlődése nagyon gyakran az absztrakciós szint növekedését is jelenti: az objektumorientált programozási nyelvek távolabb esnek a gép anyanyelvétől (a gépi kódtól), mint mondjuk a procedurálisak.

A programozási paradigma gyakran szoros összefüggésbe van egy-egy szoftver-felépítési és szoftvertechnológiai ágazattal. A programozási elveket gyakran kapcsolják össze népszerű programnyelvekkel is. Sok nyelvet eleve arra terveztek, hogy a sajátos paradigmákat valósítsanek meg velük. Például a Smalltalk vagy a Java programozási nyelvek az objektumorientált programozás elvét állították be alapként, míg a Haskell és a Scheme a funkcionális programozást. Más nyelvek, mint például a Common Lisp és a Python többszörös paradigmákat használnak.

A paradigmák listája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Strukturált programozás
  • Imperatív programozás
  • Procedurális programozás
  • Funkcionális programozás
  • Objektumorientált programozás
  • Komponens-orientált programozás
  • Deklaratív programozás
  • Korlátozott programozás (Logikai programozás)
  • Aspektus-orientált programozás
  • Generikus programozás
  • Generatív programozás
  • Összefüggő programozás
  • Szimbolikus programozás

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Vadász Dénes, Dr.: Programozási paradigmák, programozási nyelvek. (Pdf, letölthető egyetemi oktatási anyag). Hiv. beill.: 2012. 05. 28.
  2. Nagy Tibor István: A felügyelet nélküli szoftverhasználatok és a programozási nyelvek kapcsolata. Hadmérnök, IV. Évfolyam 4. szám - 2009. december. Hiv. beill.: 2012. 05. 28.