Ugrás a tartalomhoz

Privas

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Privas
Privas címere
Privas címere
Közigazgatás
Ország Franciaország
RégióAuvergne-Rhône-Alpes
MegyeArdèche
KerületPrivas
KantonPrivas
TelepüléstársulásCommunauté de communes Privas Rhône et Vallées
PolgármesterMichel Valla (2014–2020)
INSEE-kód07186
Irányítószám07000
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség8541 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség688 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság300 m
Terület12,14 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 44′ 06″, k. h. 4° 35′ 57″44.735000°N 4.599167°EKoordináták: é. sz. 44° 44′ 06″, k. h. 4° 35′ 57″44.735000°N 4.599167°E
Privas weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Privas témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Privas Franciaország egyik városa, Auvergne-Rhône-Alpes régióban. Ardèche megye székhelye (prefektúra).

Történelme[szerkesztés]

Privas területén a Merovingdinasztia idejében egy kisebb erődítmény állt, amellé egy apró település költözött. A 10. századtól a toulouse-i herceg vált a terület tulajdonosává, ám hamar átengedte a birtokot Valence grófjának, Poitiers urának, aki városfallal vette körbe a települést, amely ekkor már két negyedből (Bize és Clastre) állt.

1281-ben Aymar de Poitiers a városnak vásártartási, bíráskodási és katonai jogokat adományozott így megindítva a város gyarapodását, amely két új városrész kialakulásában mutatkozott meg.

A 15. századra a településen kisebb kézművesipar is kialakult, takácsok, molnárok jelentek meg a városban, azonban a lakosság nagy része továbbra is nagyban kötődött a mezőgazdasághoz.

1534-ben Jacques Vallier privas-i pap kezdte el hirdetni a protestáns eszméket a településen, amely hamar átállt az új hitre. A vallásháborúk során sokszor a katolikus kereszttűzben lévő település a hugenották és a kálvinisták legjelentősebb központjává vált. Az 1598-as nantes-i ediktum rövid időre vallásszabadságot biztosít lehetővé téve a város gyors ütemű fejlődését.

1612-ben protestáns zsinat helyszíne volt a város, ahol a reformegyházak összefogtak a katolikus egyház elleni harcban. 1620-ban a nagyrészt protestáns lakosság fellázadt, amikor Jacques de Chambaud, a hugenották vezérének özvegye, a Privas bárója cím örököse katolikushoz ment feleségül. A felkelést a király segítségével verték le, és lerombolták a protestánsok által épített erődítményeket, amelyeket azonban a lakosság által megválasztott új báró hamar visszaépíttetett. Végül, 1629-ben a király 20 000 fős hadsereggel rontott a városnak, amelyet mintegy 1600 katona védett, és két hetes ostrom után bevette azt, majd földig romboltatta.

Privas újratelepülése 1637 környékén kezdődött csak meg, ám már jóval szerényebb települést fejlődött a korábbi központ helyén. A 18. században nagyban növekedett a város gazdasága, bekapcsolódott a Rhône menti kereskedelembe. Az 1789-es forradalom alapvetően kevés pusztítást okozott Privas-ban.

A 19. század elején több vasércbányát létesítettek a környéken, ami nagyban elősegítette a vasút gyors megjelenését az 1860-as években. Mindazonáltal nem jellemezte komolyabb fejlődés a települést sem a 19., sem a 20. század során.

Népesség[szerkesztés]

A népesség alakulása 1968 és 2021 között
Lakosok száma
10 080
10 345
10 080
8624
8352
8321
8716
8363
8465
8541
1968198219902006201120152016201820192021
Adatok: Wikidata

Nevezetességei[szerkesztés]

  • XIII. Lajos-híd
  • Montoulon

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populations légales 2021

További információk[szerkesztés]