Preza alközség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Preza alközség
A prezai vármecset
A prezai vármecset
Közigazgatás
Ország Albánia
Megye Tirana
Község Vora
Irányítószám 1039
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
IdőzónaUTC+01:00
Elhelyezkedése
Preza alközség (Albánia)
Preza alközség
Preza alközség
Pozíció Albánia térképén
é. sz. 41° 26′, k. h. 19° 40′Koordináták: é. sz. 41° 26′, k. h. 19° 40′
A Wikimédia Commons tartalmaz Preza alközség témájú médiaállományokat.

Preza alközség harmadik szintű közigazgatási egység Közép-Albánia nyugati részén, Tiranától kb. 16 kilométerre északnyugati irányban, a Tirana(wd) folyó bal partját kísérő Gërdeci-dombságban. Tirana megyén(wd) belül Vora község alárendelt közigazgatási egysége. Székhelye Preza, további települései Ahmetaq, Breg-Shkoza, Fushë-Preza, Gjeç-Kodra, Ndërmjetës és Palaq.[1] A 2011-es népszámlálás alapján az alközség népessége 4727 fő.[2] A dombsági vidék fő nevezetessége a 15. századi prezai vár.

Fekvése[szerkesztés]

Az alközség Alacsony-Albánia középső részén, a Tiranai-síkot(wd) és a Tirana(wd) folyó bal partját kísérő Gërdeci-dombság keleti oldalán fekszik. Legmagasabb pontja a Palaqnál emelkedő Gërdeci-hegy (Maja e Gërdecit, 295 m), innen a dombláb keleti irányban, helyenként meredeken ereszkedik a Tiranai-síkra. Az alközség északkeleti részén, Ahmetaqnál egyesül a Tirana és a Tërkuza(wd), és innen Ishëm(wd) néven folytatják útjukat az Adriai-tenger felé.[3] Az alközség keleti peremén fut a Vorát Fushë-Krujával összekötő SH52-es főút, valamint a Shkodra–Vora-vasútvonal.[4]

Története és nevezetességei[szerkesztés]

A síkságot kísérő dombvonulaton a 15. században épült fel a prezai vár, amelynek feladata a Szkutari, Kruja és Durazzo közötti útvonal ellenőrzése volt. Az erősség rekonstruált állapotban fennmaradt, érdekessége a ma is működő vármecset, valamint a vár közelében látható bektási kútház.[5] A 20. század történetében többször játszott fontos szerepet a vár és Preza települése. 1914-ben a közép-albániai felkelés egyik gócpontja volt,[6] 1920-ban a kormány ellen szegülő Esat Toptani hívei fészkelték be magukat Prezába,[7] 1944 őszén pedig a kommunista partizánok ellen küzdő Abaz Kupi bázisa volt.[8] Prezában kénes vizű gyógyfürdő is található.[9]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
  2. Censusi i popullsisë dhe banesave / Population and housing census: Tiranë 2011. Tiranë: Instituti i Statistikës. 2013. 84. o. arch  
  3. Pasha 2006 :8.; Soviet military 1:50,000 scale topographic maps. Москва: Военно-топографическое управление Генерального щаба. 1977–1983.  ; Shqipëria e Mesme / Central Albania: Hartë rrugore & turistike / Road & tourist map. Tiranë: Vektor. 2013. térkép (1:200 000)  
  4.  Shqipëria e Mesme / Central Albania: Hartë rrugore & turistike / Road & tourist map. Tiranë: Vektor. 2013. térkép (1:200 000)  
  5. Bakiu 2014 :21., 23.; Gilkes 2014 :224.
  6. Pearson 2004 :71.
  7. Pearson 2004 :144.
  8. Pearson 2005 :385., 398.
  9. Dienes 2017 :45.

Források[szerkesztés]

  • Bakiu 2014: Gazmend A. Bakiu: Tirana e vjetër: Një histori e ilustruar. Bot. i dytë, i plotësuar. Tiranë: Mediaprint. 2014. ISBN 9789928081018  
  • Dienes 2017: Dienes Tibor: Albánia: Útikönyv. 4. kiadás. Budapest: Hibernia. [2017]. = Varázslatos Tájak, ISBN 9789637617638  
  • Gilkes 2013: Oliver Gilkes: Albania: An archaeological guide. London; New York: I. B. Tauris. 2013. ISBN 9781780760698  
  • Pasha 2006: Myslim Pasha: Gjeografia ushtarake. Tiranë: Instituti Gjeografik Ushtarak i Shqipërisë. 2006.  
  • Pearson 2004: Owen Pearson: Albania and King Zog: Independence, republic and monarchy 1908–1939. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2004. = Albania In the Twentieth Century, 1. ISBN 1845110137  
  • Pearson 2005: Owen Pearson: Albania in occupation and war: From fascism to communism. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2005. = Albania In the Twentieth Century, 2. ISBN 1845110145