Povl Bang-Jensen
Povl Bang-Jensen | |
Povl Bang-Jensen emléktáblája a Corvin közben | |
Született | 1909. április 6.[1] Koppenhága |
Elhunyt | 1959. november 25. (50 évesen) New York |
Állampolgársága | dán |
Foglalkozása | diplomata |
A Wikimédia Commons tartalmaz Povl Bang-Jensen témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Povl Bang-Jensen, (Koppenhága, 1909. április 6. – New York, 1959. november 25.) dán diplomata. A második világháború idején a washingtoni dán nagykövetség munkatársa volt.
Élete
[szerkesztés]Az 1956-os forradalom ügye évekig szerepelt az ENSZ napirendjén, de a szovjetek miatt eredménytelenül. 1957 januárjában egy úgynevezett Ötös Bizottságot hoztak létre a történtek kivizsgálására. Ennek a bizottságnak volt a másodtitkára Bang-Jensen. Kéthly Annát, Király Bélát és Kővágó Józsefet nyilvános ülésen hallgatták meg, és több, mint száz személyt pedig titkos meghallgatáson. Mivel Bang-Jensen nem volt hajlandó kiadni a magyar tanúk nevét, félve attól, hogy azok Magyarországon maradt családját meghurcolnák, Dag Hammarskjöld, az ENSZ akkori főtitkára fegyelmi eljárást indított ellene.
Az ENSZ Közgyűlésen a „magyar ügy” tárgyalása 1959. november 25-én volt esedékes. Ezen a napon Bang-Jensent a New York-i Alley Pond Parkban átlőtt jobb halántékkal találták (egyébként balkezes volt). Halálát öngyilkosságnak minősítették. A rendőrségi jegyzőkönyvekben már ekkor különböző halálozási dátumok szerepelnek (25 vagy 26-a). A testét 28-án már elhamvasztották, pedig felmerült a gyomorban gyanús idegen anyag jelenléte. Hamvait Dániában temették el.
Mivel nagyszerű jogász volt, gyakran lehengerelte az embereket. Igazából nem is lehetett vele vitázni. Ez bizonyos neheztelést keltett azokban az emberekben, akik beszéltek vele. Túl okos volt, és egy diplomatának nem kell túl okosnak lennie. Ezzel aztán jó sok ellenséget szerzett magának.
Emlékezete
[szerkesztés]- Göncz Árpád köztársasági elnök posztumusz kitüntette.[pontosabban?]
- A 301-es parcellában kopjafát állítottak emlékére.
- A XI. kerületben, Sasadon, a Sasad Liget lakóparkban utcát neveztek el róla.
- A Corvin közben emléktáblát helyeztek el tiszteletére.
- A Külügyminisztérium aulájában 1998-ban mellszobrot állítottak neki.[3]
- Surányi András 2008-ban dokumentumfilmet készített haláláról.[4]
- Az enyingi Szabadság téren, a rendelőintézettel szemközti parkban 2012-ben emlékkövet állítottak a tiszteletére (Kató Balázs alkotása).[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Munzinger Personen (német nyelven)
- ↑ Halál a hálaadás napján (A „Bang-Jensen-ügy”) Nagy András kutatásai és forgatókönyve (1992-98) alapján, eorsilaszlo.hu
- ↑ Povl Bang-Jensen (köztérkép.hu)
- ↑ port.hu
- ↑ Povl Bang-Jensen-emlékkő (köztérkép.hu)
Források
[szerkesztés]- A magyarbarát Bang-Jensent a KGB lépre csalta és kivégezte?, hvg.hu
- Elszálltak az ENSZ-be vetett magyar remények, hvg.hu
- Az ENSZ, 1956 és egy rejtélyes halál, hvg.hu
- Veczán Zoltán: Megfejtettük, mi kellhet Szijjártóéknak, Magyar Nemzet, 2016. február 21. Online hozzáférés Archiválva 2016. február 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
Irodalom
[szerkesztés]- Bo Lidegaard: A legmagasabb ár. Povl Bang-Jensen és az ENSZ; ford. Kertész Judit; Magyar Könyvklub, Bp., 2000 ISBN 9789635471126
- Nagy András: A Bang-Jensen ügy. ’56 nyugati ellENSZélben; Magvető Kiadó; Budapest. 2005 ISBN 963-14-2481-2
További információk
[szerkesztés]- A magyar forradalom és a magyar kérdés az ENSZ-ben, 1956–1963 Tanulmányok, dokumentumok és kronológia, mek.oszk.hu
- Az ENSZ, 1956 és egy rejtélyes halál. Egy politikai (ön)gyilkosság anatómiája
- P. B. Jansen rejtélyes halála
- Dokumentumok az ENSZ 1956-os Különbizottságának tevékenységéről, w3.osaarchivum.org
- Jelképes síremléket állítottak Povl Bang-Jensen svéd diplomata tiszteletére a Rákoskeresztúri köztemetőben, nava.hu