Ugrás a tartalomhoz

Polák Ede

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Polák Ede
Született1816. március 12.
Alsópél
Elhunyt1892. március 18. (76 évesen)
Budapest
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásabölcseleti doktor,
áldozópap,
pedagógus,
iskolaigazgató
SablonWikidataSegítség

Polák Ede József (Alsópél, Bars vármegye, 1816. március 12.Budapest, 1892. március 18.) bölcseleti doktor, piarista áldozópap és tanár, igazgató és a rend kormánysegéde.

Élete

[szerkesztés]

Szülei korán átköltöztek Nyitrára és a gimnáziumot is ott végezte. Ugyanitt 1832. szeptember 25-én lépett a rendbe; a két próba-évet Trencsénben töltötte, ahol tanárnak is alkalmazták. 1835 és 36-ban Debrecenben volt próbaéves tanár és Vácon folytatta bölcseleti tanulmányait. Az 1838-1839. évet Nyitrán töltötte és tanulta a teológiát, készülve a bölcseletdoktori szigorlatra, melyet 1839-ben le is tett. 1839-40-ben Nyitrán, 1840-41-ben Szentgyörgyön kizárólag teológiai tanulmányokkal foglalkozott. 1841. augusztus 5-én pappá szenteltetett Nyitrán.

Gimnáziumi tanár volt 1842-43-ban Selmecen, 1844-től 1850-ig Temesvárt, különösen szaktárgyának a természettannak szentelve idejét. 1850-ben Selmecre helyezték át, ahol a természettant és latin nyelvet tanította, 1860-tól 1864-ig Pesten latin nyelvet, fizikát, matézist és filozófiát tanított. 1863-ban a kecskeméti főgimnázium igazgatója és a rendi növendékek vezetője lett. 1868-ban tiszteleti kormánytanácsossá, 1877-ben pedig tiszteleti kormánysegéddé választották. Midőn mint az 1882. évi nagygyűlés által megválasztott valóságos kormánysegéd Budapestre volt menendő, május 31-én Kecskeméten tartózkodásának húsz évét megünnepelte az ottani tanulóifjuság és a város előkelősége.

1883-tól állandóan Budapesten lakott, levéltári és tanügyi biztosi teendőket végezve, majd mint a rend pénztárnoka és vagyonának gondozója működött. 1891. augusztus 5-én tartotta aranymiséjét.

Újságcikkei

[szerkesztés]

Cikkei a selmeci gimnázium Értesítőjében (1857. Wurf und Centralbewegung, 1859. Chronologisch-historische Derstellung der physikalischen Erfindungen); a kecskeméti főgymnasium Értesítőjében (1866. Az állat- és növényország viszonya a légkörhöz, 1867. A hő nagy szerepe a természet gazdászatában, 1868. A szelek a nagy világban s befolyásuk az időre, 1869. A légnedvesség tüneményei, 1872. A légsúlymérő ingadozásai, 1875. A légkör villámtüneteiről, 1877. Középiskolai rendtartás, A fénytani lencsék képletének egyszerű levezetése, 1880. Nézetek a jégeső tüneményéről és Archimed elvének bebizonyítása, 1883. A légkör fénytüneteiről); a Természetben (1869. Időjósok a természet három országában, Jegyzetek a hallásról, 1870. A tiszta látás föltételei, Csalódások a látott tárgyak távolai-, nagyságai-, helyei-, mozgásai- és idomairúl hozott ítéleteinkben, 1871. A víz sajátságos magatartása 0 és +4 hőfok között, 1874. A sugárzó hő tüneményeiről, 1875. A hő fejlesztéséről); írt még ezeken kívül sok tanügyi és természettani cikket a Tanodai Lapokba, a Reformba s a Kecskeméti Lapokba.

Források

[szerkesztés]