Piroslábú szula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Piroslábú szula
Fehér
Fehér
és barna változat
és barna változat
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Ardeae
Csoport: Aequornithes
Rend: Szulaalakúak (Suliformes)
Család: Szulafélék (Sulidae)
Nem: Sula
Brisson, 1760
Faj: S. sula
Tudományos név
Sula sula
(Linnaeus, 1766)
Elterjedés
Sula sula map.svg
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Piroslábú szula témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Piroslábú szula témájú médiaállományokat és Piroslábú szula témájú kategóriát.

A piroslábú szula (Sula sula) a madarak (Aves) osztályának szulaalakúak (Suliformes) rendjébe, ezen belül a szulafélék (Sulidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1766-ban, a Pelecanus nembe Pelecanus Sula néven.[3]

Alfajai[szerkesztés]

  • Sula sula sula Gould, 1838
  • Sula sula rubripes (Linnaeus, 1766)
  • Sula sula websteri Rothschild, 1898

Előfordulása[szerkesztés]

Amerika és Ázsia tengerparti részein honos, de kóborlásai során Afrika és Ausztrália partjainál is feltűnik. Természetes élőhelyei a tengerpartok és nyílt vizek. Vonuló faj.[4]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 68-77 centiméter, testtömege 900–1003 gramm, szárnyfesztávolsága 124–152 centiméter.[3] Erős, hegyes csőre, keskeny, hosszú szárnya, hegyes farka és vörös színű úszóhártyás lába van. Fehér és barna változata is ismert.

Életmódja[szerkesztés]

A levegőből vágódik a vízbe, de nem merül mélyre, így a sekélyebb vizekben is tud vadászni, kisebb halakra és tintahalakra.[3]

Szaporodása[szerkesztés]

Nagyobb kolóniákban fészkel.[3]

Tojása
fióka a fészekben
és egy fiatal

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma viszont csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  3. a b c d Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. március 29.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]