Phlebodium aureum
 |
Ebben a szócikkben egyes szerkesztők szerint sérül a Wikipédia egyik alappillérének számító, úgynevezett semleges nézőpont elve. Indoklás: egyoldalú, nincs kritika (a vita részleteihez lásd a vitalapot). |
 |
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. |
 |
|---|
|
| Rendszertani besorolás |
|
|
| Hivatkozások |
 A Wikifajok tartalmaz Phlebodium aureum témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Phlebodium aureum témájú médiaállományokat és Phlebodium aureum témájú kategóriát. |
A Phlebodium aureum (narancspöttyös páfrány) az amerikai kontinens trópusi és szubtrópusi régióiban őshonos epifita növényfaj. Nevének egyéb ismert változatai: Polypodium aureum, Polypodium leucotomos.
Az édesgyökerű páfrányfélék (Polypodiaceae) családjához tartozó Polypodium nemzetség mintegy 75-100 fajt számlál, melyek bár ez egész Földön elterjedtek, mégis jellemzően a trópusokon fordulnak elő. Ebbe a nemzetségbe tartozik a Phlebodium aureum is, ami Közép- és Dél-Amerikában fordul elő.1 Különböző polifenolos vegyületeket, pl. kumarinsavat, klorogénsavat, ferulsavat, kávésavat tartalmaz. Utóbbi kettő hatékony antioxidáns, ennek köszönhetően a Polypodium leucotomos kivonata erőteljes fotoprotektív („fényvédő”) hatást mutat, akár topikálisan, akár szájon át alkalmazva.2 A Polypodium kivonatokat Dél-Amerikában és Spanyolországban pszoriázis kezelésére használták,3 és egyre több klinikai eredmény mutatja azt, hogy jótékony hatású lehet egyéb bőrbetegségek kezelésében (pl.: atópiás dermatitits, vitiligo), ugyanis védelmet nyújt a napfény UV-sugaraival szemben.4 Fotoprotektív hatását több mechanizmus által együttesen éri el: antioxidánsként semlegesíti a szabad gyököket, védi a bőr sejtjeinek DNS-ét, immunvédő és bőröregedést gátló tulajdonsággal bír.
A Phlebodium aureum fotoprotektív hatásai[szerkesztés]
Antioxidáns hatás[szerkesztés]
A Phlebodium aureum kivonata fokozza az endogén antioxidáns rendszer kapacitását, semlegesíti a prooxidáns hatású szuperoxid-anionokat, hidroxilgyököket és lipoperoxidokat, melyek a bőrben napfény által keletkeznek.5-8 A bőrben reaktív oxigénszármazékok nem csak az UV-tartományba eső, hanem a látható fény hatására is képződnek.9
DNS védelem[szerkesztés]
A szájon keresztül alkalmazott Polypodium kivonat gátolja az UV-mediált DNS-károsodást és mutagenezist.2 Megakadályozza bizonyos, UV-fény hatására keletkező termékek felhalmozódását,10,11 melyek a DNS molekuláris szintű átrendeződését okoznák.12 A Phlebodium aureum kivonata ezt a védőhatást feltehetően úgy éri el, hogy csökkenti az oxidatív stressz okozta károsodást, és így a DNS-javító mechanizmusok hatékonyabban működhetnek.2
Immunvédelem[szerkesztés]
A Phlebodium aureum immunomodulátos tulajdonságokkal bír, különböző mechanizmusok által fotoimmunoprotektív hatóanyagként tud viselkedni,13 így segíthet az UV-sugárzás által okozott immunszuppresszió kivédésében. Ilyen mechanizmus például az, hogy gátolja bőrben a Langerhans-sejtek kimerülését, így megőrizve a bőr immunvédelmét.1
Bőröregedés-gátló (antiaging) hatás[szerkesztés]
A photoaging (napfény-indukálta bőröregedés) megelőzése ellen is ígéretesnek bizonyult a Phlebodium aureum kivonata, mivel gátolja a kollagén és elasztin lebontásáért felelős mátrix-metalloproteinázokat.1,14 Elősegíti a bőr regenerálódását és kompenzálja az UV-sugárzás által kiváltott káros hatásokat.15,16
| Védőhatás | Celluláris/molekuláris mechanizmus |
|---|---|
| Gyulladáscsökkentő hatás | Az UV-indukált makrofág és neutrofil infiltráció csökkentése
Az UV-indukált COX-2 expresszió gátlása TNF-α, iNOS, AP-1, NK-κB blokkolása |
| DNS mutagenezis csökkentése | A természetes antioxidáns rendszer működésének elősegítése
p53 aktiváció Az UV-indukált fototermékek eltávolítása és a ciklobután-pirimidin dimerek képződésének megelőzése |
| Immunoreguláció | A bőr antigénprezentáló sejtjeinek (Langerhans-sejtek) védelme, funkciójuk megőrzése |
| Sejtciklus és sejtintegritás | A sejtek életképességének megőrzése és a citoszkeleton megbomlásának gátlása
Mátrix-metalloproteinázok (többek között a kollagén és elasztin lebontásáért felelős enzim) termelődésének gátlása |
Antioxidánsok szerepe a fényvédelemben[szerkesztés]
A bőrsejtek a sejtlégzés, a metabolikus folyamataik vagy külső körülmények (pl.: UV-sugárzás, a légszennyezés káros hatásai, kemikáliák) hatására folyamatosan termelnek nagy reaktivitással bíró oxidációs termékeket, melyeket általánosan szabad gyököknek neveznek. Fiziológiás körülmények között ezeket a molekulákat az emberi szervezet saját antioxidáns (enzimatikus vagy nem-enzimatikus) rendszere azonnal semlegesíti. Amikor a szabad gyökök és antioxidánsok közötti egyensúly felborul (az előbbiek javára), akkor a sejtek különböző strukturális alkotói és molekulái károsodnak, úgymint a sejtmembrán lipidjei, a sejtmagi és mitokondriális DNS, valamint a fehérjék. Ez bőrproblémák kialakulását idézheti elő, vagy a már meglévők állapotromlásához vezethet. A helyileg alkalmazott fényvédőket (pl.: naptejet) a szájon át szedhető antioxidánsokkal kombinálva hatékonyabb védelem érhető el az UV-sugárzás káros hatásaival szemben (fotoprotekció).17 A szájon át szedhető antioxidánsok önmagukban nem jelentenek kellő fényvédelmet, ezért alkalmazásuk nem helyettesíti a napfényvédő krémek vagy olajok használatát. A szájon át szedett antioxidánsok viszont szisztémásan, vagyis a test egészére fejtik ki védő hatásukat, egyenletesen oszlanak el a bőrben, fürdőzés során nem "mosódnak le" a bőrről, így amíg ezek a molekulák jelen vannak a szervezetben, addig biztosítják a szabad gyökökkel szembeni védő hatást.
Források[szerkesztés]
1. El-Haj N. et Goldstein N. Int J Dermatol. 2015 Mar;54(3):362-6.
2. Parrado C. et al. Int J Mol Sci. 2016 Jun 29;17(7):1026.
3. Padilla HC et al. Int J Dermatol. 1974; 13:276–282.
4. Tanew A et al. J Am Acad Dermatol. 2012; 66:58–62.
5. Gonzalez S et Pathak MA. Photodermatol Photoimmunol Photomed. (1996) 12:45–56.
6. Philips N et al. J Dermatol Sci. (2003) 32:1–9.
7. Rodríguez-Yanes E et al. Exp. Dermatol. (2012) 21:638–40.
8. Gomes AJ et al. Braz J Med Biol Res. (2001) 34:1487–94.
9. Mahmoud, B.H. et al. Photochem. Photobiol. 2008, 84, 450–462.
10. Zattra, E. Am. J. Pathol. 2009, 175, 1952–1961.
11. Middelkamp-Hup, M.A. et al. J. Am. Acad. Dermatol. 2004, 51, 910–918.
12. Granger C. et al. Dermatol Ther (Heidelb). 2020 Feb;10(1):163-178.
13. Parrado C. Front Med (Lausanne). 2018; 5: 188.
14. Philips, N. et al. Arch. Dermatol. Res. 2009, 301, 487–495.
15. Gonzalez S. et al. Photochem Photobiol Sci 2010; 9: 559–563.
16. Philips N. et al. Arch Dermatol Res 2009; 301: 487–495.
17. Flavia Alvim Sant’anna Addor. An Bras Dermatol.2017 May-Jun; 92(3): 356–362.
