Pettenbach
| Pettenbach | |||
 | |||
| Magdalenaberg | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Felső-Ausztria | ||
| Járás | Kirchdorf an der Krems-i járás | ||
| Irányítószám | 4643 | ||
| Körzethívószám | 07586 | ||
| Forgalmi rendszám | KI | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 5272 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 486 m | ||
| Terület | 54,7 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 57′ 42″, k. h. 14° 01′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 57′ 42″, k. h. 14° 01′ 00″ | |||
| Pettenbach weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pettenbach témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Pettenbach osztrák mezőváros Felső-Ausztria Kirchdorf an der Krems-i járásában. 2019 januárjában 5111 lakosa volt.
Elhelyezkedése[szerkesztés]
Pettenbach Felső-Ausztria Traunviertel régiójában fekszik. Legmagasabb pontja a Pernecker Kogel (1080 m). Területének 15,7%-a erdő és 73,7% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 10 településrészt, illetve falut egyesít: Dürndorf (860 lakos 2019-ben), Etzelsdorf (337), Gundendorf (186), Hammersdorf (311), Lungendorf (366), Magdalenaberg (207), Mitterndorf (840), Pettenbach (1521), Pratsdorf (548) és Steinfelden (127).
A környező önkormányzatok: északkeletre Ried im Traunkreis, keletre Wartberg an der Krems és Schlierbach, délkeletre Inzersdorf im Kremstal, délre Steinbach am Ziehberg, délnyugatra Scharnstein, északnyugatra Vorchdorf, északra Eberstalzell.
Története[szerkesztés]
Pettenbach első említése 777-ből származik, ekkor a kremsmünsteri apátság birtoka volt. 1236-ban említenek egy bizonyos Heinricus de Petempah lovagot, aki valószínűleg a falu hűbérura volt. Később Hertel von Pettenbach megölte a polheimi Rudolf den Dornt. Hertel után a nemesi udvarházat feltehetően elhagyták és romba dőlt, mert 1431-ben V. Albert herceg engedélyezte a helyén egy kápolna építését. 1469-ban Ulrich Hassendorfer volt a falu ura, 1520-ban Pettenbach a Kirchbergek seisenburgi uradalmához került. 1605-ben Achaz Fenzl szerezte meg az uradalmat, melyet 1615-ben lánya, Felizitas Fenzl örökölt, házassága révén pedig a Wagrain család birtokába került.
A napóleoni háborúk során több alkalommal megszállták. 1918-tól Felső-Ausztria tartomány része. Miután a Német Birodalom 1938-ban annektálta Ausztriát, az Oberdonaui gauba osztották be, majd a második világháború után visszakerült Felső-Ausztriához.
Lakosság[szerkesztés]
A pettenbachi önkormányzat területén 2019 januárjában 5111 fő élt. A lakosságszám 1961 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2017-ben a helybeliek 92,1%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,2% a régi (2004 előtti), 2,8% az új EU-tagállamokból érkezett. 3% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,1% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 87%-a római katolikusnak, 1,9% evangélikusnak, 5,4% mohamedánnak, 3,7% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 6 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a német (91,8%) mellett a törökök (4%) és a horvátok (2,6%) alkották.
A lakosság számának változása:
| 2016 | 5 181
|
| 2018 | 5 272
|
Látnivalók[szerkesztés]
- Seisenburg várának romjai
- a késő gótikus Szt. Benedek-plébániatemplom 1484-ben épült
- a magdalenabergi Mária Magdolna-kegytemplom
- a Szt. Leonhard-templom
- a Bartlhaus, benne a helytörténeti múzeummal
- a 16-17. századi Lindinger fogadó
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
Források[szerkesztés]
- A település honlapja
- 40912 – Pettenbach Statistik Austria
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Pettenbach (Oberösterreich) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
