Wartberg an der Krems

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wartberg an der Krems
Wartberg an der Krems címere
Wartberg an der Krems címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományFelső-Ausztria
JárásKirchdorf an der Krems-i járás
Irányítószám4552
Körzethívószám07587
Forgalmi rendszámKI
Népesség
Teljes népesség2993 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság385 m
Terület31,56 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 59′ 24″, k. h. 14° 07′ 01″Koordináták: é. sz. 47° 59′ 24″, k. h. 14° 07′ 01″
Wartberg an der Krems weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Wartberg an der Krems témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Wartberg an der Krems osztrák mezőváros Felső-Ausztria Kirchdorf an der Krems-i járásában. 2019 januárjában 2995 lakosa volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Wartberg an der Krems a Kirchdorf an der Krems-i járásban
A Szt. Kilián-plébániatemplom
A Szt. Anna-kápolna

Wartberg an der Krems Felső-Ausztria Traunviertel régiójában fekszik a Krems folyó mentén. Területének 7,3%-a erdő és 81,6% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 6 településrészt, illetve falut egyesít: Diepersdorf (314 lakos 2019-ben), Hiersdorf (193), Penzendorf (286), Schachadorf (180), Strienzing (636) és Wartberg an der Krems (1386).

A környező önkormányzatok: délkeletre Nußbach, délnyugatra Schlierbach, nyugatra Pettenbach, északnyugatra Ried im Traunkreis, északra Kremsmünster, északkeletre Pfarrkirchen bei Bad Hall.

Története[szerkesztés]

Wartberget először 1083-ban említik, amikor a kremsmünsteri apátság birtokadományban részesült egy bizonyos Arnoldtól (talán a Wels-Lambach grófok egyike) és megalapították "Wartperch" egyházközségét. 1200 körül az egyházközség a passaui székesegyházi káptalan felügyelete alá került. 1359-ben a schlierbachi apátságnak adományozták. A reformáció, majd az ellenreformáció után 1622-ben a ciszterciták vették át a katolikus hívek gondozását.

A napóleoni háborúk során több alkalommal megszállták. 1918-tól Felső-Ausztria tartomány része. Miután a Német Birodalom 1938-ban annektálta Ausztriát, az Oberdonaui gauba osztották be, majd a második világháború után visszakerült Felső-Ausztriához.

Wartberget a tartományi kormányzat 1982-ben mezóvárosi rangra emelte.

Lakosság[szerkesztés]

A Wartberg an der Krems-i önkormányzat területén 2019 januárjában 2995 fő élt. A lakosságszám a csúcspontját 2001-ben érte el 3011 fővel, azóta enyhe csökkenés következett be. 2017-ben a helybeliek 91,2%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1% a régi (2004 előtti), 3,3% az új EU-tagállamokból érkezett. 2,4% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 2% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 91%-a római katolikusnak, 1,5% evangélikusnak, 3,6% mohamedánnak, 2,9% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a német (92,4%) mellett a horvátok (3,8%) és a törökök (1,5%) alkották.

A lakosság számának változása:

2016
2 980
2018
2 993

Látnivalók[szerkesztés]

  • a késő gótikus Szt. Kilián-plébániatemplomban 1470-ben készült gótikus táblaképek láthatóak
  • a Szt. Anna-kápolna

Testvértelepülések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Wartberg an der Krems című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.