Ugrás a tartalomhoz

Pelle János (író)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pelle János
Született1950. február 7. (74 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar[1]
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaíró,
újságíró,
publicista,
irodalomtörténész,
történész
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (–1974)
SablonWikidataSegítség

Pelle János (Budapest, 1950. február 7– ) magyar író, újságíró, publicista, történész, irodalomtörténész, műfordító. Nős, felesége Rátvai Edina orvosnő.

Pályafutása

[szerkesztés]

Szülei: Pelle Sándor és Taub Alice. Tabi László unokaöccse. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Karának magyar-francia tanári szakát végezte el 1969–1974 között. 1974–1986 között a Kossuth Kiadóban dolgozott. 1986–1987 között a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Minerva szerkesztőségében szerkesztett. 1992-ben megalapította a Magyarországi Zsidó Fórumot. 1992–1993 között a Kommentár szerkesztője volt. 1994–1996 között a 168 Óra főmunkatársa volt. 2000–2004 között a Zsidó Közéleti Unió ügyvivője volt. 2001–2004 között a Heti Válasz munkatársa volt. 2004 óta a Zsidó-Keresztény Közületi Unió ügyvivője.

Munkássága

[szerkesztés]

Két dokumentumfilmben is közreműködött (Midőn a vér... vérvádak a holokauszt után, Kő a sírra. Az 1946-os miskolci népítéletek). Magyar zsidó irodalomtörténetet és az antiszemitizmus történetét tanítja az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetemen.

Különféle politikai oldalakhoz kötődő újságokban publikál (HVG, Magyar Nemzet, Népszabadság, Magyar Idők).

Művei

[szerkesztés]

Francia irodalom- és művelődéstörténeti tárgyú könyvei

[szerkesztés]
  • Rousseau világa; Európa, Bp., 1981
  • Ész és szenvedély. Irodalom és filozófia a francia felvilágosodás korában; Gondolat, Bp., 1982
  • Casanova, avagy A 18. század egy kalandor szemével; Kossuth, Bp., 1987
  • Casanova, a szerelem félistene; Magyar Könyvklub, Bp., 1997 (1987-es Casanova átdolg. kiad.)

Történeti, irodalomtörténeti és szociológiai munkái

[szerkesztés]
  • A diplomák inflációja; Magvető, Bp., 1987 (Gyorsuló idő)
  • Az utolsó vérvádak. Az etnikai gyűlölet és a politikai manipuláció kelet-európai történetéből; Pelikán, Bp., 1995
  • Antiszemitizmus és totalitarizmus; Jószöveg Műhely, Bp., 1999 (Jószöveg hiánypótló) ISBN 963 9134 13 9
  • Jászi Oszkár. Életrajzi, eszme- és kortörténeti esszé; közread. XX. Század Intézet, Kairosz, Szentendre, 2001
  • A gyűlölet vetése. A zsidótörvények és a magyar közvélemény, 1938–1944; Európa, Bp., 2001; angolul: Sowing the seeds of hatred. Anti-Jewish laws and Hungarian public opinion, 1938–1944; Columbia University Press, New York, 2004 (East European Monographs)
  • Bosszú és kegyetlenség. Az emberi gyűlölet kultúrtörténete; Alexandra, Pécs, 2006
  • Zsidó gombolyag; Ráday Könyvesház, Bp., 2007
  • A humorista. Tabi László és a zsidó humor 1945 után; ill. Kaján Tibor, bibliográfia Thuróczy Gergely; K. u. K. Kiadó, Bp., 2013
  • Auschwitz magyar szemmel; K.u.K., Bp., 2016
  • Kovács Béla a történelem mérlegén; Merkava, Csobánka, 2017
  • Vérvád, hisztéria, népítélet. „Zsidókérdés” Magyarországon 1945-ben és 1946-ban; Milton Friedman University Press, Bp., 2020

Irodalmi művei

[szerkesztés]
  • Bilincs és ragasztó; Kozmosz, Bp., 1982
  • Párhuzamos nekrológok. Kelet-európai regény; Kozmosz Könyvek, Bp., 1984 ISBN 963 211 590 2
  • Feszített tükör; Magvető, Bp., 1987
  • Lencse alatt, regény; PolgArt, Bp., 2003
  • Lelkek iránytűje. Dokumentumregény a szellemek világáról; Minerva, Bp., 2018

Periodika, évkönyv

[szerkesztés]
  • Írószemmel, 1978–1980; szerk. Kossuth, Bp., 1971–1985
  • Magyar mozaik; szerk., vál.; Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó–Minerva, Bp., 1987–1989
  • Kommentár. Évente tízszer megjelenő szabadelvű társadalomkritikai folyóirat; szerk. Hernádi Miklós, Pelle János; Poliaqua Kft., Bp., 1992–1994

Szerkesztései

[szerkesztés]
  • A hírügynök. Írók a tömegtájékoztatásról; szerk. Pelle János, ill. Brenner György; Tömegkommunikációs Kutatóközpont, Bp., 1988 (Membrán könyvek)
  • A múmia lába. Természetfölötti elbeszélések; vál. Pelle János; Népszava, Bp., 1990

Fordításai

[szerkesztés]
  • Casanova: Itáliai kalandok; vál., ford.; Népszava, Bp., 1989 (Pajzán történetek)
  • Maurice Leblanc: Asszony a bárddal. A vizesüveg; Népszava, Bp., 1989 (Arsene Lupin 1.)
  • Apollinaire: Tizenegyezer vesszőcsapás; ill. Várady Róbert; Betűvető, Bp., 1990
  • De Sade márki: Juliette története vagy A bűn virágzása; Xanaprint, Bp., 1990
  • Gaston Leroux: Az operaház fantomja; Árkádia, Bp., 1990
  • Jakov Katz: Az előítélettől a tömeggyilkosságig. Az antiszemitizmus története 1700–1933 között; Osiris, Bp., 2001 (Osiris könyvtár Judaica)
  • Daniel Sibony: A három monoteista vallás. Zsidók, keresztények és muzulmánok eredetük és sorsuk tükrében; ford. Pelle János, Horváth Milena; Múlt és Jövő, Bp., 2002
  • Marquis de Custine: Oroszországi levelek. Oroszország 1839-ben; Nagyvilág, Bp., 2004
  • Gaston Leroux: Az operaház fantomja; Európa, Bp., 2003
  • Gaston Leroux: Az operaház fantomja; ford. és a szerzőt bemut. Pelle János, ill. Orosz István; Alexandra, Pécs, 2005 (A krimi gyöngyszemei)
  • Nicolas Roth: Tizenhat évesen Auschwitzban. Egy debreceni zsidó visszaemlékezései; Debreceni Zsidó Hitközség–Merkava, Debrecen–Csobánka, 2015

Tudományos fokozata

[szerkesztés]
  • Az irodalomtudomány kandidátusa (1984)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. március 26.)

Források

[szerkesztés]
  • MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  
  • József Attila Kör 1985; Magyar Írók Szövetség József Attila Köre, Bp., 1985
  • Kortárs magyar írók 1945–1997 I–II. Bibliográfia és fotótár; Enciklopédia Kiadó, Bp., 1997, 2000
  • Kortárs magyar írók kislexikona 1959–1988; Magvető, Bp., 1989
  • Révai Új Lexikona; Babits, Szekszárd, 1996–
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban?; Könyvkuckó, Bp., 1999 ISBN 9-638157-91-7
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban?; Tárogató könyvek, Bp., 2000 ISBN 963-8607-10-6
  • Új magyar irodalmi lexikon I–III., 2. jav. és bőv. kiad.; Akadémiai, Bp., 2000

További információk

[szerkesztés]