Pejácsevich László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
gróf verőczei Pejácsevich László
(Ladislav Pejačević)
Ladislaus Pejacsevich Litho.jpg
Született 1824. április 5.
Sopron, Sopron vármegye,
Elhunyt 1901. április 7. (79 évesen)
Nekcse, Verőce vármegye,
Állampolgársága
Nemzetisége magyar
Gyermekei Tivadar Pejacsevich
Foglalkozása Horvát-Szlavon-Dalmátország bánja, a főrendiház örökös tagja.
Tisztség Horvát bánok listája
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz gróf verőczei Pejácsevich László témájú médiaállományokat.
Gróf Pejácsevich László, horvát bán, helyi prelátusokkal 1880 körül.

Gróf verőczei Pejácsevich László Lajos Károly (Sopron, Sopron vármegye, 1824. április 5.Nekcse, Verőce vármegye, 1901. április 7.), Horvát-Szlavon-Dalmátország bánja, császári és királyi kamarás, valódi belső titkos tanácsos, a főrendiház örökös tagja.[1][2]

Élete[szerkesztés]

Az ősrégi magyar főnemesi gróf verőczei Pejácsevich család sarja. Apja, gróf verőczei Pejácsevich Ferdinánd (18001878),[3] birtokos, anyja, a tekintélyes köznemesi jobaházi Dőry család sarjából való, jobaházi Dőry Mária (18001880) volt. Apai nagyszülei verőcei gróf Pejacsevich Károly (17451815), birtokos, és monyorókeréki és monoszlói Erdődy Mária Eleonóra grófnő (17691840) voltak.[4] Anyai nagyszülei jobaházi Dőry László (17381818) és felsőbüki Nagy Julianna (17661828) voltak.

Sopronban végezte alapiskolait, majd kitűnő eredménnyel felső-tanulmányai elvégezte, és hamarosan, 18 évesen, 1842-ben megyei szolgálatba lépett. Ekkor Verőce vármegyének tiszteletbeli aljegyzője, majd főjegyzője lett. 1845. december 2.-án a báni táblabírájává neveztetett ki. 1848-ban a magyar párthoz tartozott, de a küzdelmekben tevékeny részt nem vett. Az szabadságharc leverése után ő is leszorult a közpályáról, és inkább magányba vonult, utazott. Pejácsevich László ebben a korszakban megfordult Észak-Amerikában is. 1852-ben a Lipót-rend kis-keresztjét nyerte, 1855-ben császári és királyi kamarássá nevezte ki I. Ferenc József magyar király. 1860-ban, midőn az alkotmányos élet ismét megnyílt és szőnyegre került a Magyarországgal való unió, nem csatlakozott a határozottan magyar-barát töredékhez, amely a közjogi kapcsolatot megszakító 1861: 42. horvát-cikk ellen tiltakozott. A horvátországi ügyekkel foglalkozva, 1868-ban egy időre báró nyéki Rauch Levinnel, mint Horvát-Szlavon-Dalmátország bánjával, a társországokban kormányra jutott.

Pejácsevich László gróf közvetítő állást foglalt és a Magyarországgal való kapcsolatnak barátja volt, fontos megbékélő szerepet töltött hivatalában a magyar és horvát felek között. Másrészt, a regnikoláris bizottságnak tagja igen sokat tett, hogy a kiegyezés végre 1869-ben létrejött. Ez érdemeiért a vaskoronarend I. osztályát nyerte és valódi belső titkos tanácsossá nevezte ki az uralkodó, és később a Lipót-rend nagy keresztjét, valamint a szent István-rend lovagkeresztjét és több külföldi rendjelet nyert. Azóta folyvást tagja lett a horvát országgyűlésnek, amely őt 1869-től minden magyar országgyűlésre elküldte, ahol a közjogi vita idejében a Deák-pártnak volt híve. 1879-től 1881-ig egyike volt annak a két követnek, akik a társországokat a főrendiházban képviselték. 1880. február 21.-én Horvátország bánjává neveztetett ki. Három évvel később, amikor felmerült a zágrábi címerkérdés valamint a horvátok véres zavargások útján, ezek akarták kierőszakolni a horvát feliratokat, a 60 éves gróf Pejácsevich László, gyengének bizonyult, azért felmentették báni méltóságától és ekkor visszavonult a nekcsei birtokára, Verőce vármegyében, ahol 1901. április 7.-én hunyt el.[5]

Házassága és gyermekei[szerkesztés]

1852. november 25-én feleségül vette Sopronban báró jobaházi Dőry Gabriella (18301913) kisasszonyt, akinek a szülei báró jobaházi Dőry Gábor (18031871) császári és királyi kamarás, titkos tanácsos, főispán és jobaházi Dőry Erzsébet (18061833) voltak. A frigyükből született:

  • dr. gróf Pejácsevich Tivadar (18551928), kamarás, Verőce vármegye és Eszék vármegye főispánja, Horvát-Szlavon-Dalmátország bánja. Neje, báró vajai Vay Erzsébet (18601941), császári és királyi palotahölgy.
  • gróf Pejácsevich Mária (18531859)

Jegyzetek[szerkesztés]


előző főispán
Mazsuranics Iván

Coa Slavonia Country History.svg
Horvát bán

1880. február 21. - 1883. szeptember 4.

következő főispán
Ramberg Hermann