Rauch Levin
| báró nyéki Rauch Levin | |
 | |
| Született |
1819. október 6. Lužnica, Zágráb vármegye, |
| Elhunyt |
1890. augusztus 25. (70 évesen) Lužnica, Zágráb vármegye, |
| Nemzetisége | magyar, horvát |
| Foglalkozása | Horvát-Szlavon-Dalmátország bánja, a főrendiház örökös tagja. |
| Tisztség | Horvát bánok listája |
 A Wikimédia Commons tartalmaz báró nyéki Rauch Levin témájú médiaállományokat. | |
Báró nyéki Rauch Levin (Lužnica, Zágráb vármegye, 1819. október 6. – Lužnica, Zágráb vármegye, 1890. augusztus 25.) egy osztrák-magyar politikus, Horvát-Szlavon-Dalmátország bánja, valódi belső titkos tanácsos, a főrendiház örökös tagja, a Szent István rend középkeresztese.[1]
Élete[szerkesztés]
A magyar főnemesi báró nyéki Rauch család sarja. Atyja, báró nyéki Rauch Dániel (1778–1831), császári királyi kamarás, anyja, nagyjókai Farkas Erzsébet (1787–1858) volt.[2] Apai nagyszülei báró nyéki Rauch Pál (c.1739–1815), ezredes, aki 1763. április 6-án bárói rangot szerzett Mária Terézia magyar királynőtől,[3] és mezőszegedi Szegedy Anna asszony voltak. Anyai nagyszülei nagyjókai Farkas János és Fogler Erzsébet voltak. A nyéki Rauch család tekintélyének és vagyonának az alapítója, nyéki Rauch Levin ősapja, nyéki Rauch Dániel (fl. 1613–1663), nedelici főharmincados, a szlavóniai harmincadok főnöke volt; Rauch Dániel felesége, és egyben Levin ősanyja, Fürnberg Anna Jusztina (fl. 1657) volt.[4] A nemességet és családi címert pedig ősapjuk, Rauch Levin, nagyszebeni polgár, 1557. május 28-án I. Ferdinánd magyar királytól szerezte meg.[5][6]
Zágrábban és Győrben tanult, majd 1838-ban a jogi tanulmányokra tért, és ezek befejeztével visszavonult gazdálkodni a családi földbirtokára. 1860-ban a horvát gazdasági egyesület elnökévé választotta, de az abszolút kormány nem erősítette meg a választást.[7] Magányából csak is az 1861-iki események szólították ki, azonban ekkor még feltűnőbb szerepet nem játszott.[8] Rauch Levin tagja volt a horvát unionista párt tagja, amely támogatta a horvát és magyar egyesítését. Az 1848-as szabadságharc után, Horvátország a Habsburgok hatalma alatti egy olyan terület lett, amely önálló volt Magyarországtól. Amikor az 1867-es kiegyezés, és az osztrák-magyar monarchia jött létre, 1867. június 27-én báró Rauch Levint Horvát-Szlavon-Dalmátország báni helytartójává nevezték ki. A kiegyezéssel, a horvát önállóság a Magyar Királyságon belül azonban megszűnt. Ekkor, nagy részben báró Rauch Levinnek köszönhetően, a magyar és horvát felek hosszú tárgyalások után megállapodásra jutottak, amellyel Horvátország szerzett önállóságának egy korábbi nagy részét, azonban maradtak korlátozások is. Rauch Levin bárót, hivatalosan 1868. december 8-án lett a bán, és egészen 1871. január 26-áig viselte ezt a méltóságot.
Lužnicán, 1890. augusztus 25-én hunyt el.
Házassága és gyermekei[szerkesztés]
1850. március 14.-én feleségül vette gróf szomszédvári és medvedgrádi Sermage Antónia (1826–1913) kisasszonyt, császári és királyi palotahölgyet. Házasságukból született:
- báró Rauch Mária Anna Alice (1850-1924). Férje, báró Steeb Keresztély (1848-1921), cs. és kir. tanácsos, altábornagy.
- báró Rauch Viktor (Géza) (1852- † ?). Neje, benyói és urbanói Benyovszky Erzsébet (1871-1931).
- báró Rauch Mária (1854- † ?). Férje, buzini Jellachich Gyula (1834–1908), cs. és kir. kamarás.[9]
- báró Rauch Johanna Alexandra (1858-1926). Férje, báró Aichelburg-Labia Ferenc (1856-1927), cs. és kir. kamarás, linzi udvari tanácsos.
- báró Rauch Pál Kálmán (1865-1933), a horvát országgyűlés tagja, a magyar főrendiház öröskös tagja, Horvátország, Dalmácia és Szlavónia bánja. Neje, Baechlé Rozina (1869- †?).
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Széchenyi National Library - gyászjelentések - báró Rauch Levin
- ↑ Széchenyi National Library - gyászjelentések - báró Rauch Dánielné nagyjókai Farkas Erzsébet
- ↑ Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 9. kötet. Rauch (nyéki), báró.
- ↑ Dominkovits Péter: Az állami pénzügyigazgatás és főúri szolgálat kettőssége. A kamarai hivatalviselő, főúri familiáris Rauch Dániel
- ↑ A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 47. kötet - 5 - 10. oldal
- ↑ HU MNL OL A 130 - Illésy - 1r - 0304
- ↑ Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)Levéltári Közlemények, 48–49. (1978). Bölöny József: Közös miniszterek - horvát bánok - fiumei kormányzók, 1867–1918 / 123–164. o.
- ↑ 1884–1887. évi országgyűlés Halász Sándor, szerk.: Országgyülési almanach 1887. Főrendiház Budapest, 1887.A magyar főrendiház tagjai
- ↑ national Széchenyi Library - gyászjelentések - Jellachich Gyula
|
előző főispán |
 Horvát bán 1868. december 8. - 1871. január 26. |
következő főispán |
