Rauch Levin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
báró nyéki Rauch Levin
Levin Rauch Litho.jpg
Született 1819. október 6.
Lužnica, Zágráb vármegye,
Elhunyt 1890. augusztus 25. (70 évesen)
Lužnica, Zágráb vármegye,
Nemzetisége magyar, horvát
Foglalkozása Horvát-Szlavon-Dalmátország bánja, a főrendiház örökös tagja.
Tisztség Horvát bánok listája
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz báró nyéki Rauch Levin témájú médiaállományokat.

Báró nyéki Rauch Levin (Lužnica, Zágráb vármegye, 1819. október 6.Lužnica, Zágráb vármegye, 1890. augusztus 25.) egy osztrák-magyar politikus, Horvát-Szlavon-Dalmátország bánja, valódi belső titkos tanácsos, a főrendiház örökös tagja, a Szent István rend középkeresztese.[1]

Báró nyéki Rauch Levin (18191890), Horvát-Szlavon-Dalmátország bánja

Élete[szerkesztés]

A magyar főnemesi báró nyéki Rauch család sarja. Atyja, báró nyéki Rauch Dániel (17781831), császári királyi kamarás, anyja, nagyjókai Farkas Erzsébet (17871858) volt.[2] Apai nagyszülei báró nyéki Rauch Pál (c.17391815), ezredes, aki 1763. április 6-án bárói rangot szerzett Mária Terézia magyar királynőtől,[3] és mezőszegedi Szegedy Anna asszony voltak. Anyai nagyszülei nagyjókai Farkas János és Fogler Erzsébet voltak. A nyéki Rauch család tekintélyének és vagyonának az alapítója, nyéki Rauch Levin ősapja, nyéki Rauch Dániel (fl. 16131663), nedelici főharmincados, a szlavóniai harmincadok főnöke volt; Rauch Dániel felesége, és egyben Levin ősanyja, Fürnberg Anna Jusztina (fl. 1657) volt.[4] A nemességet és családi címert pedig ősapjuk, Rauch Levin, nagyszebeni polgár, 1557. május 28-án I. Ferdinánd magyar királytól szerezte meg.[5][6]

Zágrábban és Győrben tanult, majd 1838-ban a jogi tanulmányokra tért, és ezek befejeztével visszavonult gazdálkodni a családi földbirtokára. 1860-ban a horvát gazdasági egyesület elnökévé választotta, de az abszolút kormány nem erősítette meg a választást.[7] Magányából csak is az 1861-iki események szólították ki, azonban ekkor még feltűnőbb szerepet nem játszott.[8] Rauch Levin tagja volt a horvát unionista párt tagja, amely támogatta a horvát és magyar egyesítését. Az 1848-as szabadságharc után, Horvátország a Habsburgok hatalma alatti egy olyan terület lett, amely önálló volt Magyarországtól. Amikor az 1867-es kiegyezés, és az osztrák-magyar monarchia jött létre, 1867. június 27-én báró Rauch Levint Horvát-Szlavon-Dalmátország báni helytartójává nevezték ki. A kiegyezéssel, a horvát önállóság a Magyar Királyságon belül azonban megszűnt. Ekkor, nagy részben báró Rauch Levinnek köszönhetően, a magyar és horvát felek hosszú tárgyalások után megállapodásra jutottak, amellyel Horvátország szerzett önállóságának egy korábbi nagy részét, azonban maradtak korlátozások is. Rauch Levin bárót, hivatalosan 1868. december 8-án lett a bán, és egészen 1871. január 26-áig viselte ezt a méltóságot.

Lužnicán, 1890. augusztus 25-én hunyt el.

Házassága és gyermekei[szerkesztés]

1850. március 14.-én feleségül vette gróf szomszédvári és medvedgrádi Sermage Antónia (18261913) kisasszonyt, császári és királyi palotahölgyet. Házasságukból született:

  • báró Rauch Mária Anna Alice (1850-1924). Férje, báró Steeb Keresztély (1848-1921), cs. és kir. tanácsos, altábornagy.
  • báró Rauch Viktor (Géza) (1852- † ?). Neje, benyói és urbanói Benyovszky Erzsébet (1871-1931).
  • báró Rauch Mária (1854- † ?). Férje, buzini Jellachich Gyula (18341908), cs. és kir. kamarás.[9]
  • báró Rauch Johanna Alexandra (1858-1926). Férje, báró Aichelburg-Labia Ferenc (1856-1927), cs. és kir. kamarás, linzi udvari tanácsos.
  • báró Rauch Pál Kálmán (1865-1933), a horvát országgyűlés tagja, a magyar főrendiház öröskös tagja, Horvátország, Dalmácia és Szlavónia bánja. Neje, Baechlé Rozina (1869- †?).

Jegyzetek[szerkesztés]


előző főispán
Sokčević József, báró

Coa Slavonia Country History.svg
Horvát bán

1868. december 8. - 1871. január 26.

következő főispán
Bedekovich Kálmán