Paréjpoloska

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Paréjpoloska
Belgiumi példány
Belgiumi példány
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Félfedelesszárnyúak (Hemiptera)
Alrend: Poloskák (Heteroptera)
Alrendág: Címerespoloska-alkatúak (Pentatomorpha)
Család: Címeres poloskák (Pentatomidae)
Nem: Eurydema
Faj: E. oleracea
Tudományos név
Eurydema oleracea
Linnaeus, 1758
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Paréjpoloska témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Paréjpoloska témájú médiaállományokat és Paréjpoloska témájú kategóriát.

A paréjpoloska (Eurydema oleracea) a rovarok (Insecta) osztályának a félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjébe, a poloskák (Heteroptera) alrendjébe, ezen belül a címerespoloska-alkatúak (Pentatomomorpha) alrendágába és a címeres poloskák (Pentatomidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vöröses árnyalatú példány

A paréjpoloska egész Európában általánosan előfordul és gyakori.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A paréjpoloska 6-8 milliméter hosszú. Igen kontrasztos színezetű: zölden vagy kéken csillogó, fémfényű, sötét alapon sárga, vörös vagy narancsszínű, néha fehér pontok, foltok helyezkednek el. Sok színváltozata ismert. Alapszíne nyáron világosabb, ősszel és télen sötétebb, a következő tavasszal azonban újra kivilágosodik. Színe az egyedfejlődés során is változik: a világos foltok eleinte sárgák, majd sötétednek, végül vörösek lesznek.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A paréjpoloska külterjesen gondozott, gyér növényzetű rétek lakója. A rovar növényekek, de főképpen a káposztán szívogat. Olykor állati táplálékot is fogyaszt.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Párosodás után a nőstény kis halmazokban növények levelének felszínére rakja petéit. A lárvák júniusban kelnek ki, és főleg keresztesvirágú növényeket keresnek fel. Az 5. vedlés után az állatok ivarérettek.

Kártétele[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A teljesen kifejlődött lárvák tavasszal bújnak elő téli rejtekükből, és főleg káposztafélék nedveit szívogatják.

Védekezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993.