Papp Zoltán (politikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

Tyuskai és bilkei Papp Zoltán (Pest, 1862. március 1. – Budapest, 1919. december 31.) ügyvéd, országgyűlési képviselő, költő, író, dalszerző, a Petőfi Társaság tagja.

Élete[szerkesztés]

Papp Béla földbirtokos fia. középiskoláit Szegeden, Nagybányán, Rozsnyón és Szatmáron, a jogot Budapesten végezte. Szegeden hivataloskodott, majd a fővárosba tette át lakását, ahol szintén a tisztviselői pályán működött. Az 1890-es évek elején ügyvédi vizsgát tett és Budapesten ügyvédi irodát nyitott. Politikai szereplése visszanyúlik már egyetemi éveire, amikor 1889-ben a véderő vita idejében a véderőtörvényjavaslat ellen szervezett országos ifjúsági mozgalomnak élén állott. Képviselőjelöltül már 1896-ban Tordán függetlenségi programmal fellépett, de kisebbségben maradt. 1901-ben az általános választások alkalmával a tiszalöki (Szabolcs megye) kerület Korniss Ferenc szabadelvű volt képviselővel szemben megválasztotta. A függetlenségi Kossuth-párt jegyzője és a képviselőházban a mentelmi bizottság tagja volt. 1904-től a Petőfi Társaság tagja. Életének önkezével vetett véget.

A magyar dalszerzés iránt is nagy hajlamot érezvén a dalszerzés terére is lépett, melyen hamar népszerű lett és dalai, melyekben eredeti fordulatok és igaz magyaros érzület nyilatkozik, hamar elterjedtek. Első nagyobb sikerű dalát: Iszogatok, dalolgatok id. Ábrányi Kornél harmonizálása és letétele mellett bocsátotta közre és ezután különféle kiadóknál számos kedvelt és keresett népdala forgott közkézen, melyeknek nemcsak dallamait, hanem szövegeit is maga írta; ilyenek: “Rám se nézett, mikor én őt megláttam”, “Nem fuj a szél, nem forog a dorozsmai szélmalom”, mintegy ötven füzet dalt adott ki.

Költeményei a Képes Családi Lapokban (1885-88., 1890); az Ország-Világban (1894-97., 1900) sat.

Munkái[szerkesztés]

  • Előre. Költeményfüzér Toth Kálmán szobor-alap javára szerkesztette. Szatmár, 1883. (Saját költeményein kívül mások költeményeivel együtt).
  • Papp Zoltán költeményei. Szeged, 1886.
  • Muzsikaszó. Versek, Budapest, 1911.
  • Requiem. Versek, Budapest, 1918.

Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. Szerk. Dr. Kikli Tivadar. Szeged, Bába és társai Kft, 1999.
  • Leszler József: Nótakedvelőknek. Bp., Zeneműkiadó, 1986.
  • Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929.
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
  • A szövetkezett balpárt arcképcsarnoka. Bp., 1905. Révai és Salamon ny.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.