Ugrás a tartalomhoz

Pókhálós moly

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pókhálós moly
Pókhálós moly imágója
Pókhálós moly imágója
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Lepkealakúak
(Lepidopteroidea)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Alrendág: Heteroneura
Öregcsalád: Yponomeutoidea
Család: Pókhálós molyfélék
(Yponomeutidae)
Alcsalád: Pókhálós molyformák
(Yponomeutinae)
Nem: Pókhálós moly
(Yponomeuta)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Pókhálós moly témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pókhálós moly témájú médiaállományokat és Pókhálós moly témájú kategóriát.

Hernyók a nyári hernyófészekben
Y. cagnagella
Y. evonymella rajzása madárcseresznyefa törzsén
Oulu, Finnország
Tarra rágott fák (Y. evonymella)
Y. padella bábjai

A pókhálós moly (Yponomeuta avagy Hyponomeuta) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó pókhálós molyfélék (Yponomeutidae) családjának (és egyúttal a pókhálós molyformák (Yponomeutinae) alcsaládjának) névadó neme.

Elterjedése, élőhelye

[szerkesztés]

Palearktikus elterjedésű nem; egymáshoz igen közel álló fajokkal, amelyek megjelenése és életmódja is annyira hasonló, hogy sokáig egyetlen faj különböző növényekre specializálódott csoportjainak gondolták őket. Éppen ezért a fajok megkülönböztetése (sőt, száma is) máig bizonytalan.

Megjelenése

[szerkesztés]

Hamvas fehér lepke, sötét pettyekkel. Teste karcsú, csápjai vékonyak, fonalasak. Szárnyai majdnem a végükig ugyanolyan szélesek maradnak; az elülsők erősen íveltek, a hátsók keskenyek és lándzsa alakúak. A szárny fesztávolsága 20–30 mm. Sárgás színű hernyóikat fekete pontok tarkítják.

Életmódja

[szerkesztés]

Évente egy nemzedéke nő fel. A fajok monofágok, azaz egy-egy tápnövényre specializálódtak. Hazánkban legismertebb közülük a pókhálós almamoly (Y. malinellus), aminek gazdanövénye az alma, de nálunk nem számít jelentős kártevőnek.

A petecsomóban a peték a petehéj védelme alatt telelnek át. A hernyók tavasszal, lombfakadás után kelnek ki, csoportosan berágják magukat egy hajtásba, majd egy levélbe, és együtt táplálkoznak. „Nyári hernyófészek”nek nevezett szövedékük védelmében pusztítják a leveleket, és egyre újabbakat szőnek a fészekhez – ha a közelben nincs újabb levél, akkor továbbvonulnak, és a fa más részén szőnek újabb fészket. Kedvező körülmények között egyes fajok az utolsó levélig lecsupaszítják gazdanövényüket. Fejlődésüket júniusban fejezik be, Ekkor a fészekben sűrűn egymás mellett gubókat szőnek, és azokban bábozódnak be.

A lepkék júniusban–júliusban rajzanak, és petecsomóikat a tápnövény fás részeire rakják.

Hazánkban mintegy tizenegy fajuk él:

Külső hivatkozások

[szerkesztés]