Párbaj (rajzfilm)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Párbaj
1960-as magyar animációs rövidfilm
Rendező Macskássy Gyula
Forgatókönyvíró
Főszerepben
Zene Ilosvay Gusztáv
Operatőr
Hangmérnök Bélai István
Gyártásvezető Bártfai Miklós
Gyártás
Gyártó Pannónia Filmstúdió
Ország Magyarország
Nyelv magyar
Játékidő 9 perc
Képarány 1,37:1
Forgalmazás
BemutatóMagyarország 1960.
Eredeti magyar adó MTV / MTV-1, Duna TV
Díj(ak) zsűri külödíja, Cannes(1961) Legjobb rövidfilm Oberhausen(1961)
KorhatárKorhatár nélkül megtekinthető
További információk

A Párbaj 1960-ban bemutatott magyar rajzfilm, amelyet Macskássy Gyula rendezett. A forgatókönyvet Várnai György írta, a zenéjét Ilosvay Gusztáv szerezte. A mozifilm a Pannónia Filmstúdió gyártásában készült, forgalmazója a MOKÉP volt.

Történet[szerkesztés]

A történet egy laborban kezdődik, ahol egy tudós számításokat végez. Az egyik képlet majdnem leszalad a lapról erre lepkehálóval utána fut és elkapja. A mellette lévő gépből sok villogás, zaj után végül kiugrik egy stilizált, mosolygós arcú atompályamodell. A tudós kézen fogja és körbe járja vele a várost. Ami régi, ócska tárgyhoz hozzáérinti az atomot az megújul. Világítani kezd a régi lámpa, a füstöt okádó gyár helyett modern üzem jelenik meg. Meglátja mindezt Mars hadisten-akit a rajzfilm régi ókori görög páncélban, nagy szakállal ábrázol- husángot ragad, majd leüti vele a tudóst. Az atom az ő kezében kénytelen ágyúkat és bombákat gyártani mindenből a régi vaskályhától elkezdve a virágokig és az almákig. Mars egyszer ijed meg az almafánál, amikor az átváltozott bombák az ölébe potyogtatja. Közben a tudós magához tér és megtalálja Mars óriásira nőtt főhadiszállását. Egy libikókát rajzol ötven kilós súllyal, így sikerül bejutnia az erődbe. Amíg a hadisten hódító terveiről ábrándozik elemeli az atomot. Először az ágyúkat változtatja át látcsővé, daruvá majd az utolsót kályhává. Mars mindezt észreveszi majd megtámadja a tudóst először az átváltoztatott virágokat vágja hozzá, amik egy csokorban változnak vissza. Később a többi kis tárgy is visszanyeri eredeti külsejét. A tudós kimenekül Mars utána. A párbaj innentől az atom nélkül folytatódik. Mars karddal támad a tudós ceruzával védekezik, közben kigondolja a víz képletét abban reménykedve, hátha berozsdásodik ellenfele páncélja, de végül csak a H2SO4nel, vagyis kénsavval ér célt. Mars kardja megsemmisül őt magát először a 10 hatványaival támadják, majd egy képletbe zárják. Végül onnan is kiemelik a végállomás egy madárijesztő.[1]

Alkotók[szerkesztés]

Díjak, utóélet[szerkesztés]

A Párbaj volt az első magyar rövidfilm, ami Cannesben díjat nyert.(1961) Még ugyanebben az évben Oberhausenben Legjobb rövidfilmnek választották. Ma a negyedik legnépszerűbb rajzrövidfilm eddig 56 ország vette meg a sugárzási jogát.[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b A kiskakas gyémánt félkrajcárja és más mesék:Magyar Nemzeti Filmarchívum,2012 ISBN MNFA26
  2. Dizseri Eszter:Kockáról-kockára 34. o.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Dizseri Eszter:Kockáról-kockára:A magyar animáció krónikája, Balassi, 1998

Sablon:Magyar rajzfilm