Ottobeuren

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ottobeuren
Ottobeuren Basilika Fassade.jpg
Ottobeuren címere
Ottobeuren címere
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Bajorország
Járás Unterallgäu járás
Irányítószám 87724
Körzethívószám 08332
Rendszám MN
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség
  • 7317 fő (1987. máj. 25.)[1]
  • 6709 fő (1970. máj. 27.)[2]
  • 4717 fő (1950. szept. 13.)[3]
  • 2583 fő (1925. jún. 16.)
  • 1447 fő (1875. dec. 1.)[4]
  • 7900 fő (2011. dec. 31.)[5]
  • 7949 fő (2012. dec. 31.)[5]
  • 8071 fő (2013. dec. 31.)[5]
  • 8137 fő (2014. dec. 31.)[5]
  • 8170 fő (2015. dec. 31.)[5]
  • 8273 fő (2016. dec. 31.)[5]
  • 8314 fő (2017. dec. 31.)[5][6]
  • 6896 fő (1975. dec. 31.)[7] +/-
Népsűrűség131,01 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság660 m
Terület
  • 55,85
  • 55,98
km²
Időzóna CET, UTC+1
Ottobeuren (Németország)
Ottobeuren
Ottobeuren
Pozíció Németország térképén
é. sz. 47° 56′ 29″, k. h. 10° 17′ 58″Koordináták: é. sz. 47° 56′ 29″, k. h. 10° 17′ 58″
Ottobeuren (Bajorország)
Ottobeuren
Ottobeuren
Pozíció Bajorország térképén
Elhelyezkedése Unterallgäu járás térképén
Elhelyezkedése Unterallgäu járás térképén
Ottobeuren weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ottobeuren témájú médiaállományokat.

Ottobeuren település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 7317 fő (1987. május 25.).[1] +/-

Népesség[szerkesztés]

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

Fekvése[szerkesztés]

Memmingentől délkeletre fekvő település.

Története[szerkesztés]

1766-os metszet

Ottobeuren hírnevét több mint ezer éve a 764-ben épült benedekrendi apátság(wd) (Benediktiner-Abtei) alapozta meg. A 18. század elején lebontották a középkori kolostort és templomát, és a legjelentősebb művészek bevonásával (pl.: Johann Michael Fischer) részben a régi alapfalak megtartásával az egész komplexumot újjáépítették. Az 1811-1825 között épült kolostorépület egyik szárnya most gazdag egyházi gyűjtemény múzeuma. A hatalmas kéttornyú bazilika szentélye belenyúlik a kolostorfalba és hullámos alaprajza érdekes ellentéte a kolostor szigorúan négyzetes tömbjének. A bazilika épülete a német barokk egyik legjelentősebb alkotása. 1737-1766 között épült Johann Michael Fischer irányításával.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Bazilika - Szép barokk orgonája van, belső díszei: - Johann Jakob Zeiller freskói, Johann Michael Feuchtmayer stukkói - már a rokokó jegyében készültek. Az utóbbi évtizedek óta nagy közönséget vonzó hangversenyei kedvéért 1957-ben új modern orgonát építettek. A templom legrégibb kincse egy 12. századi román feszület és a román Szt. Ulrik-kehely.
  • Kolostorépület - Az épületbe érve előbb szép barokk kerengőjén, "színháztermén" haladunk át, a császárok termébe érünk, melyet Anton Sturm 16 császárszobra díszít, majd a 44 márványoszloppal kialakított rokokó könyvtárterembe érünk, melyet Johann Baptist Zimmermann alakított ki.

Galéria[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]