Ottobeuren

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ottobeuren
Basílica, Ottobeuren, Alemania, 2019-06-21, DD 102.jpg
Ottobeuren címere
Ottobeuren címere
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Bajorország
Irányítószám 87724
Körzethívószám 08332
Rendszám MN
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség8381 fő (2019. szept. 30.)[1] +/-
Népsűrűség150,06 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság660 m
Terület
  • 55,85
  • 55,98
km²
Időzóna CET, UTC+1
Ottobeuren (Németország)
Ottobeuren
Ottobeuren
Pozíció Németország térképén
é. sz. 47° 56′ 29″, k. h. 10° 17′ 58″Koordináták: é. sz. 47° 56′ 29″, k. h. 10° 17′ 58″
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Ottobeuren weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ottobeuren témájú médiaállományokat.

Ottobeuren település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 8381 fő (2019. szeptember 30.).[1] +/-

Népesség[szerkesztés]

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

Fekvése[szerkesztés]

Memmingentől délkeletre fekvő település.

Története[szerkesztés]

1766-os metszet

Ottobeuren hírnevét több mint ezer éve a 764-ben épült benedekrendi apátság(wd) (Benediktiner-Abtei) alapozta meg. A 18. század elején lebontották a középkori kolostort és templomát, és a legjelentősebb művészek bevonásával (pl.: Johann Michael Fischer) részben a régi alapfalak megtartásával az egész komplexumot újjáépítették. Az 1811-1825 között épült kolostorépület egyik szárnya most gazdag egyházi gyűjtemény múzeuma. A hatalmas kéttornyú bazilika szentélye belenyúlik a kolostorfalba és hullámos alaprajza érdekes ellentéte a kolostor szigorúan négyzetes tömbjének. A bazilika épülete a német barokk egyik legjelentősebb alkotása. 1737-1766 között épült Johann Michael Fischer irányításával.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Bazilika - Szép barokk orgonája van, belső díszei: - Johann Jakob Zeiller freskói, Johann Michael Feuchtmayer stukkói - már a rokokó jegyében készültek. Az utóbbi évtizedek óta nagy közönséget vonzó hangversenyei kedvéért 1957-ben új modern orgonát építettek. A templom legrégibb kincse egy 12. századi román feszület és a román Szt. Ulrik-kehely.
  • Kolostorépület - Az épületbe érve előbb szép barokk kerengőjén, "színháztermén" haladunk át, a császárok termébe érünk, melyet Anton Sturm 16 császárszobra díszít, majd a 44 márványoszloppal kialakított rokokó könyvtárterembe érünk, melyet Johann Baptist Zimmermann alakított ki.

Galéria[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]