Ottobeuren

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ottobeuren
Ottobeuren Basilika Fassade.jpg
Ottobeuren címere
Ottobeuren címere
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Bajorország
Járás Unterallgäu járás
Irányítószám 87724
Körzethívószám 08332
Rendszám MN
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség7317 fő (1987. máj. 25.)[1] +/-
Népsűrűség131,01 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság660 m
Terület
  • 55,85
  • 55,98
km²
Időzóna CET, UTC+1
Ottobeuren (Németország)
Ottobeuren
Ottobeuren
Pozíció Németország térképén
é. sz. 47° 56′ 29″, k. h. 10° 17′ 58″Koordináták: é. sz. 47° 56′ 29″, k. h. 10° 17′ 58″
Ottobeuren (Bajorország)
Ottobeuren
Ottobeuren
Pozíció Bajorország térképén
Elhelyezkedése Unterallgäu járás térképén
Elhelyezkedése Unterallgäu járás térképén
Ottobeuren weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ottobeuren témájú médiaállományokat.

Ottobeuren település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 7317 fő (1987. május 25.).[1] +/-

Fekvése[szerkesztés]

Memmingentől délkeletre fekvő település.

Története[szerkesztés]

1766-os metszet

Ottobeuren hírnevét több mint ezer éve a 764-ben épült benedekrendi apátság(wd) (Benediktiner-Abtei) alapozta meg. A 18. század elején lebontották a középkori kolostort és templomát, és a legjelentősebb művészek bevonásával (pl.: Johann Michael Fischer) részben a régi alapfalak megtartásával az egész komplexumot újjáépítették. Az 1811-1825 között épült kolostorépület egyik szárnya most gazdag egyházi gyűjtemény múzeuma. A hatalmas kéttornyú bazilika szentélye belenyúlik a kolostorfalba és hullámos alaprajza érdekes ellentéte a kolostor szigorúan négyzetes tömbjének. A bazilika épülete a német barokk egyik legjelentősebb alkotása. 1737-1766 között épült Johann Michael Fischer irányításával.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Bazilika - Szép barokk orgonája van, belső díszei: - Johann Jakob Zeiller freskói, Johann Michael Feuchtmayer stukkói - már a rokokó jegyében készültek. Az utóbbi évtizedek óta nagy közönséget vonzó hangversenyei kedvéért 1957-ben új modern orgonát építettek. A templom legrégibb kincse egy 12. századi román feszület és a román Szt. Ulrik-kehely.
  • Kolostorépület - Az épületbe érve előbb szép barokk kerengőjén, "színháztermén" haladunk át, a császárok termébe érünk, melyet Anton Sturm 16 császárszobra díszít, majd a 44 márványoszloppal kialakított rokokó könyvtárterembe érünk, melyet Johann Baptist Zimmermann alakított ki.

Galéria[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. a b Amtliches Ortsverzeichnis für Bayern (német nyelven). Bavarian State Office for Statistics and Data, 1991