Ottobeuren
Ottobeuren | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Tartomány | Bajorország | ||
Irányítószám | 87724 | ||
Körzethívószám | 08332 | ||
Rendszám | MN | ||
Testvérvárosok | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 8381 fő (2019. szept. 30.)[1] +/- | ||
Népsűrűség | 149,71 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 660 m | ||
Terület | 55,98 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
é. sz. 47° 56′ 29″, k. h. 10° 17′ 58″Koordináták: é. sz. 47° 56′ 29″, k. h. 10° 17′ 58″ | |||
![]() | |||
Elhelyezkedése Bajorország térképén | |||
Ottobeuren weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Ottobeuren témájú médiaállományokat. |
Ottobeuren település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 8381 fő (2019. szeptember 30.).[1] +/-
Népesség[szerkesztés]
A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:
Fekvése[szerkesztés]
Memmingentől délkeletre fekvő település.
Története[szerkesztés]
Ottobeuren hírnevét több mint ezer éve a 764-ben épült benedekrendi apátság(wd) (Benediktiner-Abtei) alapozta meg. A 18. század elején lebontották a középkori kolostort és templomát, és a legjelentősebb művészek bevonásával (pl.: Johann Michael Fischer) részben a régi alapfalak megtartásával az egész komplexumot újjáépítették. Az 1811-1825 között épült kolostorépület egyik szárnya most gazdag egyházi gyűjtemény múzeuma. A hatalmas kéttornyú bazilika szentélye belenyúlik a kolostorfalba és hullámos alaprajza érdekes ellentéte a kolostor szigorúan négyzetes tömbjének. A bazilika épülete a német barokk egyik legjelentősebb alkotása. 1737-1766 között épült Johann Michael Fischer irányításával.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Bazilika - Szép barokk orgonája van, belső díszei: - Johann Jakob Zeiller freskói, Johann Michael Feuchtmayer stukkói - már a rokokó jegyében készültek. Az utóbbi évtizedek óta nagy közönséget vonzó hangversenyei kedvéért 1957-ben új modern orgonát építettek. A templom legrégibb kincse egy 12. századi román feszület és a román Szt. Ulrik-kehely.
- Kolostorépület - Az épületbe érve előbb szép barokk kerengőjén, "színháztermén" haladunk át, a császárok termébe érünk, melyet Anton Sturm 16 császárszobra díszít, majd a 44 márványoszloppal kialakított rokokó könyvtárterembe érünk, melyet Johann Baptist Zimmermann alakított ki.
Galéria[szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ a b https://www.statistikportal.de/de/produkte/gemeindeverzeichnis, Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2020. március 7.
- Német Szövetségi Köztársaság (Panoráma, 1980) ISBN 963 243 025 5
|