Ottobeuren

	Ottobeuren
	; Ottobeuren címere
	; Ottobeuren címere
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Bajorország
Járás	Unterallgäu járás
Irányítószám	87724
Körzethívószám	08332
Rendszám	MN
Testvérvárosok	Lista Norcia; Saint-Donat;
	Népesség
Teljes népesség	7317 fő (1987. máj. 25.) +/-
Népsűrűség	131,01 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	660 m
Terület	55,85; 55,98; km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Ottobeuren Pozíció Németország térképén
	é. sz. 47° 56′ 29″, k. h. 10° 17′ 58″Koordináták: é. sz. 47° 56′ 29″, k. h. 10° 17′ 58″
	Ottobeuren Pozíció Bajorország térképén
	Elhelyezkedése Unterallgäu járás térképén
	Ottobeuren weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Ottobeuren témájú médiaállományokat.

Ottobeuren település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 7317 fő (1987. május 25.).^[1] +/-

Fekvése[szerkesztés]

Memmingentől délkeletre fekvő település.

Története[szerkesztés]

1766-os metszet

Ottobeuren hírnevét több mint ezer éve a 764-ben épült benedekrendi apátság (wd) (Benediktiner-Abtei) alapozta meg. A 18. század elején lebontották a középkori kolostort és templomát, és a legjelentősebb művészek bevonásával (pl.: Johann Michael Fischer) részben a régi alapfalak megtartásával az egész komplexumot újjáépítették. Az 1811-1825 között épült kolostorépület egyik szárnya most gazdag egyházi gyűjtemény múzeuma. A hatalmas kéttornyú bazilika szentélye belenyúlik a kolostorfalba és hullámos alaprajza érdekes ellentéte a kolostor szigorúan négyzetes tömbjének. A bazilika épülete a német barokk egyik legjelentősebb alkotása. 1737-1766 között épült Johann Michael Fischer irányításával.

Nevezetességek[szerkesztés]

Bazilika - Szép barokk orgonája van, belső díszei: - Johann Jakob Zeiller freskói, Johann Michael Feuchtmayer stukkói - már a rokokó jegyében készültek. Az utóbbi évtizedek óta nagy közönséget vonzó hangversenyei kedvéért 1957-ben új modern orgonát építettek. A templom legrégibb kincse egy 12. századi román feszület és a román Szt. Ulrik-kehely.

Kolostorépület - Az épületbe érve előbb szép barokk kerengőjén, "színháztermén" haladunk át, a császárok termébe érünk, melyet Anton Sturm 16 császárszobra díszít, majd a 44 márványoszloppal kialakított rokokó könyvtárterembe érünk, melyet Johann Baptist Zimmermann alakított ki.