Ottobeuren
| Ottobeuren | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Tartomány | Bajorország | ||
| Járás | Unterallgäu járás | ||
| Irányítószám | 87724 | ||
| Körzethívószám | 08332 | ||
| Rendszám | MN | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 8767 fő (2023. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 156,61 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 660 m | ||
| Terület | 55,98 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
![]() | |||
| Elhelyezkedése Bajorország térképén | |||
| Ottobeuren weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ottobeuren témájú médiaállományokat. | |||
Ottobeuren település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 8767 fő (2023. december 31.).[1]
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:
| Lakosok száma | 1447 | 4717 | 6896 | 7900 | 8071 | 8170 | 8314 | 8594 | 8767 | 8429 |
| 1875 | 1950 | 1975 | 2011 | 2013 | 2015 | 2017 | 2021 | 2023 | 2025 |
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Memmingentől délkeletre fekvő település.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Ottobeuren hírnevét több mint ezer éve a 764-ben épült benedekrendi apátság (Benediktiner-Abtei) alapozta meg. A 18. század elején lebontották a középkori kolostort és templomát, és a legjelentősebb művészek bevonásával (pl.: Johann Michael Fischer) részben a régi alapfalak megtartásával az egész komplexumot újjáépítették. Az 1811-1825 között épült kolostorépület egyik szárnya most gazdag egyházi gyűjtemény múzeuma. A hatalmas kéttornyú bazilika szentélye belenyúlik a kolostorfalba és hullámos alaprajza érdekes ellentéte a kolostor szigorúan négyzetes tömbjének. A bazilika épülete a német barokk egyik legjelentősebb alkotása. 1737-1766 között épült Johann Michael Fischer irányításával.
Nevezetességek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Bazilika - Szép barokk orgonája van, belső díszei: - Johann Jakob Zeiller freskói, Johann Michael Feuchtmayer stukkói - már a rokokó jegyében készültek. Az utóbbi évtizedek óta nagy közönséget vonzó hangversenyei kedvéért 1957-ben új modern orgonát építettek. A templom legrégibb kincse egy 12. századi román feszület és a román Szt. Ulrik-kehely.
- Kolostorépület - Az épületbe érve előbb szép barokk kerengőjén, "színháztermén" haladunk át, a császárok termébe érünk, melyet Anton Sturm 16 császárszobra díszít, majd a 44 márványoszloppal kialakított rokokó könyvtárterembe érünk, melyet Johann Baptist Zimmermann alakított ki.
Galéria
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023". Önkormányzati címtár 2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal. 2024. október 28. Hozzáférés: 2024. november 16.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Német Szövetségi Köztársaság (Panoráma, 1980) ISBN 963 243 025 5

