Kirchheim in Schwaben

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Kirchheim in Schwaben
Fuggerschloss Kirchheim11.jpg
Kirchheim in Schwaben címere
Kirchheim in Schwaben címere
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Bajorország
Járás Unterallgäu járás
Irányítószám 87757
Körzethívószám 08266
Rendszám MN
Népesség
Teljes népesség 2403 fő (1987. máj. 25.)[1]
Népsűrűség75,21 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság581 m
Terület31,95 km²
Időzóna CET, UTC+1
Kirchheim in Schwaben (Németország)
Kirchheim in Schwaben
Kirchheim in Schwaben
Pozíció Németország térképén
é. sz. 48° 10′ 21″, k. h. 10° 28′ 31″Koordináták: é. sz. 48° 10′ 21″, k. h. 10° 28′ 31″
Kirchheim in Schwaben (Bajorország)
Kirchheim in Schwaben
Kirchheim in Schwaben
Pozíció Bajorország térképén
Elhelyezkedése Unterallgäu járás térképén
Elhelyezkedése Unterallgäu járás térképén
Kirchheim in Schwaben weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kirchheim in Schwaben témájú médiaállományokat.

Kirchheim in Schwaben település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 2403 fő (1987. május 25.).[1]

Fekvése[szerkesztés]

Krumbachtól délkeletre, Augsburgtól 38 km-rel délnyugatra, Münchentől 80km-rel nyugatra, Memmingentől 30 km-rel északkeletre fekvő település.

Története[szerkesztés]

Denkmal Marktplatz (Kirchheim) 01.JPG

A településről az első írásos adatok krisztus előtt 8000 körülről valók, de a területet már a középső kőkor (Mesolithicum) idején benépesítették a nomád vadászok és gyűjtögetők. A bronzkorban mintegy ie. 1800 körül alakult ki az első jelentősebb, kb. 15 házból álló település. A római kor idejéből is maradtak fenn a településről dokumentált leletek. Valószínűleg két római ut is vezetett keresztül Kirchheim területén: A Via Julia untertürkheimi és a Kellmünz Augsburgi római út. Kirchheim Raetia (később Raetia Secundával / Vindelica) római tartomány volt. 500 körül északról az alemannok érkeztek a helyszínre, létrehozva Kirchheim (az otthon, a templomban) nevét.

A kora középkori időkben Kirchheim királyi birtok volt, a 8. és a 10. században az Augsburgi püspökök tartotta uralma alatt 1802-ig, a szekularizációig; Kirchheim a Mindelberg lovagok hűbérbirtoka. 1329-ben Ritter von Freyberg épített itt nagy várat.

1484-ben öröklés útján a Hürnheim lovagok birtokába került, később 1551-ben a gyermektelen Hans Walther von Hürnheim Kirchheimet eladta Anton Fugger birodalmi grófnak. A települést a harmincéves háború idején 1632-ben egy időre a svédek foglalták el.

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]

  • Angelus Dreher (1741-1809), domonkos zeneszerző
  • Joseph-Ernst Fürst Fugger Glött (1895-1981
  • Anna Fugger Glött (1893-1962)
  • Hans Walther von Hürnheim (* 1500, † szeptember 1557 16)
  • Johannes Fugger (1591-1638), a kereskedő és titkos tanácsos
  • Johann Eusebius Fugger(1617-1672), császári kamarás
  • Johann Pankraz Kober (1796-1832), festő számos templomot festett ki Mittelschwaben, beleértve Erpfting a Hiltenfingen és Nyugat Langerringen; Atyja József Kober
  • Joseph Kober (1823-1884), festőművész
  • Johann Jakob Kollmann (1714-1778), Deggendorfi városi orvos, a bajor Tudományos Akadémia tagja
  • Manfred Lochbrunner (* 1945), teológus és dogmatikus
  • Aemilian Rosengart (1757-1810) zeneszerző, bencés
  • John Jones (1912-1975), politikus (WAV, DP)

Galéria[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. a b Amtliches Ortsverzeichnis für Bayern (1991), 428