Mindelheim

	Mindelheim
	; Mindelheim címere
	; Mindelheim címere
	Közigazgatás
Ország	Németország
Kerület	Svábföld
Járás	Unterallgäu járás
Székhelye	Mindelheim
Irányítószám	87711–87719
Körzethívószám	08261
Rendszám	MN
Testvérvárosok	Lista Verbania; Bourg-de-Péage; East Grinstead; Sant Feliu de Guíxols; Schwaz; Termeno sulla Strada del Vino;
	Népesség
Teljes népesség	16 226 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség	287,59 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	607 m
Terület	56,42 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 48° 03′ 11″, k. h. 10° 29′ 29″48.053130°N 10.491520°EKoordináták: é. sz. 48° 03′ 11″, k. h. 10° 29′ 29″48.053130°N 10.491520°E
	Elhelyezkedése térképén
	Mindelheim weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Mindelheim témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Mindelheim város Németországban, azon belül Bajorországban, az Unterallgäu járás székhelye. Lakosainak száma 16 226 fő (2023. december 31.).^[1] Mindelheim Bad Wörishofen és Rammingen községekkel határos.

Városrészei

Bergerhausen
Doldenhausen
Gernstall
Heimenegg
Jägersruh
Katzenhirn
Lohhof
Mindelau
Mindelheim
Nassenbeuren
Oberauerbach
Sankt Anna
Sankt Georg
Unggenried
Unterauerbach
Untere Ziegelhütte
Weihermühle
Westernach
Wiesmühle

Története

A település és környéke már a kereszténység előtti időkben lakott volt. Nevét 1046-ban említette először oklevél, 1250-ben pedig már városként említették. Városfalát 1400 körül építették, ekkorra már kisebb államalakulat volt Bajorországban, Unterallgäu területén. 1467-ig a Rechberg család birtoka volt, ekkor azonban a Frundsberg ház számára nemesi uradalommá emelték. 1569-ben bárósággá vált, majd 1586-ban Maxelrainhoz, 1618-ban Leuchtenberghez csatolták. 1705-ben hercegséggé alakították John Churchill, Marlborough első hercege számára.

Marlborough főparancsnoki szolgálatának elismeréseként a Habsburg I. Lipót császár 1704-ben javasolta, hogy Marlborough-t tegyék a Német-római Birodalom szuverén hercegévé. Így 1704. augusztus 28-án hercegi rangra emelték, majd 1705. november 18-án I. József császár Mindelheim hercegévé tette, 1706. május 24-én a birodalmi gyűlésen hivatalosan is beiktatták.^[2] A fejedelemséget Svábföldön alakították ki birodalmi területből, és mintegy tizenöt négyzetmérföldet tett ki. Éves jövedelme körülbelül 2000 font volt, ami 2125-ös értéken körülbelül 217 millió forintnak felel meg.^[3]

Marlborough mindössze egyszer, 1713-ban látogatta meg birtokát, akkor is csak négy napot töltött ott. Bár alattvalói jól fogadták, így írt róla: „Sokkal jobban tetszett, mint vártam, de nem annyira, hogy ott akarjak élni.”^[3]

1713-ban, utrechti béke értelmében Mindelheimet a Bajor Választófejedelemség annektálta. Marlborough-nak sikerült elérnie, hogy Mindelheimet elcseréljék az Elő-Ausztriában fekvő Nellenburg grófságra(wd), amelyet hercegi rangra emelik, és így Marlborough lenne Nellenburg hercege. Az osztrák jog azonban nem tette lehetővé az ilyen szuverén hercegséggé emelést, ezért a tervet 1717-ben vagy azt követően elvetették. Így Nellenburg soha nem vált a Német-római Birodalom hercegségévé vagy államává.^[2]

Mindelheim urai (1467–1559)

Ulrich X (1467–1478)
Georg II (1478–1528)
Casper (1528–1536)
George III (1536–1559)

Mindelheim bárója (1559–1586)

George III (1559–1586)

Mindelheim hercege (1705–1714)

John Churchill, Marlborough 1. hercege (1705–1714)

Népesség

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

A népesség alakulása 1875 és 2023 között:

Lakosok száma	3120	7823	10 421	11 849	14 223	14 560	14 748	14 893	15 364	16 226
	1875	1950	1975	1987	2012	2014	2016	2017	2021	2023

Adatok: Wikidata

Nevezetességek

1400 körül épült városfalának gótikus kaputornyai,
Régi csúcsos homlokzatú, árkádos házsorai,
Városháza,
Georg von Frundsberg lovag bronzszobra – a város ura volt, híres hadvezér,
Kolostor (Kreuzkloster) épületében berendezett tájmúzeum - a környék több mint 3000 éves régészeti leletanyagát mutatja be,
Mindelburg vára - a város határában emelkedik. A várat 1626-ban a svéd csapatok borították lángba, de 1670-re oromfogazatos, fiatornyos főhomlokzatával és lábánál az erődített falrendszerrel újjáépült,
Toronyóra-múzeum - Mintegy 50 torony órát találhatunk itt az 1562-1978 közötti évekből, valamint számos zsebóra, karóra, napórák és az óragyártás egyéb műtárgyait. A múzeum 1979-ben nyílt meg, a maga nemében ez Németország leggazdagabb és legrégebbi óragyűjteménye,
Jászolmúzeum - 1989-ben nyílt meg,
Textil Múzeum - 1986-ban alakult a Sandtner Alapítvány kezdeményezésére (Prof. Hilda Sandtner magángyűjteménye).