Ottó bajor király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ottó
Otto Wilhelm Luitpold Adalbert Waldemar von Wittelsbach
Ottó bajor király
Ottó bajor király

Bajorország királya
Uralkodási ideje
1886. június 13.1913. november 5.
Elődje II. Lajos
Utódja III. Lajos
Életrajzi adatok
Uralkodóház Wittelsbach-ház
Született 1848. április 27.
München
Elhunyt 1916. október 11. (68 évesen)
Fürstenried kastély, München mellett
Nyughelye Szent Mihály-templom, München
Édesapja II. Miksa
Édesanyja Mária Friderika porosz királyi hercegnő
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ottó témájú médiaállományokat.

Ottó (München, 1848. április 27.Fürstenried kastély, 1916. október 11.) Bajorország királya 1886-tól 1913-ig. Őrülten került a trónra, helyette uralkodása alatt két régens kormányzott, a második lemondatta trónjáról és magát kiáltotta ki királlyá.

Élete[szerkesztés]

Útja a trónig, őrültsége[szerkesztés]

II. Miksa és Mária Friderika porosz királyi hercegnő ifjabbik fiaként született. Egy testvére, Lajos volt. Keresztapja Ottó a Wittelsbach-házból származó görög király volt. Apja mélyen hitt a spártai értékekben; ezért mindkét testvérnek hajnalban kellett kelnie, mértékkel kellett ennie és keményen kellett dolgoznia, mindemellett pedig hideg vízben kellett fürdenie. A fiúk olyan keveset kaptak enni, hogy alkalmanként a szolgáktól kellett kérniük. Amikor a két fiú beszámolt apjának arról, hogy hangokat hall, apjuk úgy gondolta erre a legmegfelelőbbb megoldás egy darab fekete kenyér és a jéghideg tó átúszása. Miksa szívesen verte fiait.

Ottó 1863-tól a bajor hadseregben szolgált, részt vett az 1870-1871-es porosz–francia háborúban. Amikor 1871. január 18-án I. Vilmos porosz királyt Versailles-ban kikiáltották német császárrá; az eseményen Ottó képviselte testvérét, Lajost, aki nem kívánt jelen lenni.

Ottón 1872-ben lett úrrá az elmebaj és 1875-ben elmebetegnek nyilvánították, emiatt 1880-tól szigorú őrizet alatt kellett tartani. A magas falakkal körbevett Fürstenried kastélyban őrizték. Nem volt tudatában, milyen nagy tisztséget tölt be.

Őrültségének kialakulásához feltehetően köze volt édesanyjának, Máriának, akinek szintén voltak már problémai; feltehetően porphyriától szenvedett. Az asszony egyik furcsa elképzelése az volt, hogy minden verseskötetet újra kell nyomtatni és a szerelem szavakat ki kell cserélni a barátság szóra.

Bátyja, Lajos így nyilatkozott Ottóról:

Bizonyos tekintetben még Alexandra néninél is könnyebben felizgatható és ideges, az pedig nagy szó. Gyakran negyvennyolc órán át le sem hunyja a szemét. Csizmáját nyolc héten át nem vetette le, úgy viselkedik, mint egy őrült, borzasztó grimaszokat vág, ugat mint egy kutya, és olykor szörnyű illetlen dolgokat beszél.

Uralkodása[szerkesztés]

Amikor szintén elmebeteg bátyja, Lajos 1886-ban meghalt, Ottót tették meg Bajorország királyának. Mivel betegsége lehetetlenné tette a felelősségteljes uralkodását, ezért nagybátyját, Luitpoldot nevezték ki mellé régenssé. Luitpold egészen haláláig, 1912-ig kormányzott helyette. 1912-ben a kormányzást Luitpold fia, Lajos vette át.

Ottó 1875 körül

Lajos rövid régensi működésének legfontosabb mozzanata az volt, hogy kiegészítette a Bajor Királyság alkotmányát egy záradékkal, amely kimondta, hogy ha a régensség 10 évnél tovább tart, és valószínűsíthető, hogy a király már soha többé nem lesz képes uralkodni, akkor a régens bejelentheti a régensség végét és átruházhatja a koronát, amit a törvényhozásnak jóvá kell hagynia. A javaslat a képviselőházban nagy támogatást kapott, ahol 122 támogató szavazattal, 27 ellenében elfogadták. A szenátusban csak 6 ellenző szavazat volt. 1913. november 5-én Lajos bejelentette a törvényhozásnak, hogy a régensség véget ért és Ottót lemondatta a trónról. III. Lajosként kezdte meg rövid uralkodását.

Ottónak engedélyezték, hogy haláláig megtartsa rangját és címét. Ottó 1916. október 11-én halt meg, holttestét a müncheni Szent Mihály-templomban (Michaelskirche) helyezték örök nyugalomra.

Források[szerkesztés]


Előző uralkodó:
II. Lajos
Bajorország uralkodója
18861913
királyként
A Bajor Királyság címere
Következő uralkodó:
III. Lajos