Ugrás a tartalomhoz

Otagói szkink

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Otagói szkink
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata)
Alrend: Gyíkok (Sauria)
Alrendág: Vakondgyíkalakúak
(Scincomorpha)
Család: Vakondgyíkfélék (Scincidae)
Nem: Oligosoma
Faj: O. otagense
Tudományos név
Oligosoma otagense
McCann, 1955
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Otagói szkink témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Otagói szkink témájú kategóriát.

A otagói szkink (Oligosoma otagense) a hüllők (Reptilia) osztályába a gyíkok (Sauria) rendjébe és a vakondgyíkfélék családjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

Új-Zéland déli szigetének Otago régiójának a sziklás szurdokaiban és füves foltjaiban található meg. Akár 1000 méteres tengerszint feletti magasságban is megtalálható.[1]

Megjelenése

[szerkesztés]

Az otagói szkink más új-zélandi szkinkfajokhoz képest elég nagy, akár 30 cm hosszúra is megnőhet. Alapszíne fekete, ami sárga és zöld foltokkal van tarkítva, ez remek álcát nyújt sziklás élőhelyén a zuzmókkal tarkított sziklákon és sziklvanyúlványokon. A fiatal egyedek inkább sárga alapszínűek sötét foltokkal és rövid végtagokkal.

Életmódja

[szerkesztés]

Mint más szkinkek, az otagói szkink is mindenevő; rovarokkal, húsos gyümölcsökkel, virágszirmokkal, esetleg kisebb hüllőkkel táplálkozik.[2]

Szaporodása, életciklusa

[szerkesztés]

Hosszú életű, a vadonban kb. 15, fogságban pedig 40 évig élhet, valamint 3-4 éves korban éri el az ivarérettséget. Sok hüllőtől eltérően az otagói szkink elevenszülő. Az anyaállat testében fejlődő embriók, rendszerint 1-3, melyek január és március között jönnek világra.[3]

Természetvédelmi állapota

[szerkesztés]

A Természetvédelmi Világszövetség az otagói szkinket a veszélyeztetett fajok közé sorolja, mivel nagyon korlátozott az elterjedési területe és alacsony az egyedszáma.[4]

A fajt fenyegető tényezők nagy része az antropogén tényezőkből származik. A mezőgazdaság és a bányászat idővel elfoglalta élőhelyének nagy részét, ezzel megváltoztatva a tájat és eltűntek a hüllőfaj élelemforrásai. Emellett még az ember által betelepített ragadozó emlősök is fenyegetik jövőjét. Az otagói szkink a múltban csak korlátozott mértékben volt kitéve az őshonos madarak zsákmányolásainak, ezért is nehéz megbirkóznia a házi macskákkal, házi nyulakkal, görényekkel és menyétekkel, ezenfelül az oltalom alatt álló élőhelyek növekvő hiányával.[4]

Az antropogén fenyegetések ráteszik a lapátot az olyan természetes tényezőkre, mint az alacsony termékenység, a késői ivarérés, amik által nehéz az állománynak regenerálódnia. Ezenkívül az otagói szkink speciális élőhelyet igényel, így a populációi elszigeteltek és kicsik, ezáltal nincs lehetőség az áthelyezésre és a terjeszkedésre.[2]

Az élőhelyének védelme, a ragadozó-biztos kerítés és a ragadozók kiirtása már régóta napirenden lévő védelmi intézkedések. 2005-ben létrehoztak egy menedzsment vizsgálatot, amely a faj populációjának helyreállításához vezetett. Az élőhelyek védelme, a ragadozók elleni védekezés és a program monitoring fő célkitűzések lettek és azóta sikeresnek bizonyulnak, mivel ennek eredményeként az otagói szkink populáció egyedszáma lassan növekszik. Jelenleg teljes védelem alatt áll az új-zélandi törvények értelmében. A Minisztérium célja, hogy további erőfeszítéseket tegyen az in situ védelem terén, de bizonyos estben lehetővé téve a fogságban való tenyésztést, amit természetvédelmi szakszervezetek és állatkertek végeztek a faj populációját gyengíthető természeti katasztrófák elleni védelem érdekében.[2]

Egy ponton úgy becsülték, hogy a faj funkcionálisan kihalt, de a védelmi intézkedések kevésbé teszik ezt a feltevést valószínűvé, de ettől függetlenül a hüllőt továbbra is a kihalás fenyegeti.[4]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. (2012) „Phylogeography of the endangered Otago skink, Oligosoma otagense: population structure, hybridisation and genetic diversity in captive populations”. PLOS ONE 7 (4), e34599. o. DOI:10.1371/journal.pone.0034599. PMID 22511953. PMC 3325264.  
  2. a b c (DOC): Grand and Otago skinks: Lizards (angol nyelven). www.doc.govt.nz . New Zealand Department of Conservation. (Hozzáférés: 2016. december 4.)
  3. Cree, Alison & Hare, Kelly M. (2016), Reproduction and Life History of New Zealand Lizards, Springer International Publishing, pp. 169–206, ISBN 9783319416724, DOI 10.1007/978-3-319-41674-8_7
  4. a b c Sablon:Cite iucn

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Otago skink című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]