Osztroh

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Osztroh
Острог .Костел Успіння Діви Марії.Фасад.jpg
Osztroh címere
Osztroh címere
Osztroh zászlaja
Osztroh zászlaja
Közigazgatás
Ország  Ukrajna
Rang területi jelentőségű város
Alapítás éve 1100
Irányítószám 35800–35807
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség 15 642 fő (2017)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 195 m
Terület 10,9 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Osztroh (Ukrajna)
Osztroh
Osztroh
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 50° 20′, k. h. 26° 31′Koordináták: é. sz. 50° 20′, k. h. 26° 31′
Osztroh weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Osztroh témájú médiaállományokat.
A Kerek-bástya

Osztroh (Острог, oroszul Osztrog) város Ukrajnában, a Rivnei terület Osztrohi járásának székhelye. A 2001-es népszámláláskor 14,8 ezer lakosa volt. Rivnétől 35 km-re délkeletre, a Horiny partján, a Hmelnickiji terület határán fekszik. Vasútállomása 14 km-re északkeletre fekszik (a Zdolbunyiv-Sepetyivka vonalon).

Ipar: bútorgyártás, élelmiszeripar (tejfeldolgozás, sörgyártás), dréncsövek gyártása. Honismereti múzeum. Az 1576-1639 között működő Osztrohi Akadémia 1994-ben történt újraalapításával egyetemi várossá vált.

A katolikus templom

Történelem[szerkesztés]

Első írásos említése 1100-ből származik (Ipatyijev-krónika), ekkoriban a volhíniai fejedelmség fontos erődje volt. A 14. században az Ostrogski hercegek központja volt, ekkoriban forgalmas kereskedelmi és kézműves központtá vált. A család a 17. században kihalt, ezután a Lubomirski hercegek birtoka lett. 1581-ben itt nyomtatták az Osztrogi Bibliát, az egyik első teljes keleti szláv nyelvű bibliát (ma Oxford egyetemi könyvtárában őrzik). A nyomda alapítása Ivan Fjodorov nevéhez fűződik. 1636-ban a település lakói felkeltek a jezsuiták elnyomása ellen, de a felkelést leverték. A Hmelnickij-felkelés idején Osztroh rövid időre újra a felkelők kezére került. 1793-tól Oroszországhoz, 1920-1939 között Lengyelországhoz tartozott (a Szovjetunió akkori határán feküdt). 1795-ben kapott városi jogokat. Jelentős zsidó lakossága volt a német megszállásig, mely 1941. július 3.1944. január 13. között tartott. 1974-ben 10,9 ezer lakosa volt. 1995-ben járási jogú várossá nyilvánították.

Osztrohi utcakép

Nevezetességek[szerkesztés]

A város legismertebb nevezetessége a régi vár a Vörös-hegyen (vagy Várhegyen) és a mellette épült Bogojavlenszkij ortodox templom, mely a 15. században épült és magán viseli egykori védelmi funkciójának jegyeit. A vár leglátványosabb része a szintén 15. századi Új- vagy Kerek-bástya (Kruglaja basnya). A katolikus Uszpenszkij-templom a 16. században épült, ma is működik (a helyi katolikusok főként a lengyelek közül kerülnek ki). A vártól északkeletre két különálló bástya (a Tatár- és a Lucki-bástyák a 16. századból, utóbbiban a könyvnyomtatás múzeuma működik) is fennmaradt. A közeli Mezsiricsi (Miedzyrzecz) faluban található a 15. századi Szentháromság-monostor.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Osztroh témájú médiaállományokat.
  1. http://www.rv.ukrstat.gov.ua/