Osztálysorsjáték Palota
| Osztálysorsjáték Palota | |
| Település | Budapest V. kerülete |
| Cím | Budapest, V. kerület, Eskü (ma Március 15) tér 6. |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1898–1899 |
| Lebontás éve | 1945 után |
| Lebontás oka | súlyosan megsérült a második világháborúban |
| Építési stílus | eklektika |
| Tervező | Kőrössy Albert Kálmán és Sebestyén Artúr |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | épület |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Magyar Királyi Szabadalmaztatott Osztálysorsjáték Palotája egy eklektikus stílusú négyemeletes épület volt Budapesten, az egykori Eskü (ma Március 15) tér déli oldalán, a déli Klotild palota és a Duna-part közötti épülettömbben, melynek ma már egyetlen tagja sincs meg. Helyét jelenleg részben az Erzsébet híd pesti hídfőjének lehajtója foglalja el, részben park.
Története[szerkesztés]
Egy 1897-ben hozott törvénnyel az addigi számsorsjáték (lottó) helyett a más szabályok szerint működő osztálysorsjátékot (osztálylottó) vezették be,[1] melynek szervezési jogát az állam az erre a célra alakult részvénytársaságnak – haszonbér ellenében – bérbe adta. Az új sorsjáték jövedelméből építtette fel a társaság palotáját 1898-1899-ben az Eskü tér 6. szám alatt.[2] Ugyanezen tömb Váci utca (vagyis a déli Klotild palota) felé néző részét két épület alkotta: északon (az egykori Eskü, ma Szabadsajtó út felőli sarkon) helyezkedett el a Tiller-ház, a déli oldalon a Mercurbank bérpalotája.
Az épületet Kőrössy Albert Kálmán és Sebestyén Artúr tervezte eklektikus stílusban. Belső udvarát üvegtetővel fedték. Az épületet nem kizárólag a sorsjátékot szervező részvénytársaság irodái foglalták el: a belső udvarban előbb Medgyaszay Vilma színháza, majd a húszas évektől mozi működött; felsőbb emeletein valószínűleg bérlakások is voltak.
A második világháborúban a tömb valamennyi épülete súlyosan megsérült, az Osztálysorsjáték Palota kiégett. Az Erzsébet híd újjáépítésekor a tömb valamennyi épületét elbontották.[3]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ 1897. évi 7. törvénycikk a lottójövedékről szóló 1868. évi XV. törvénycikk módositása iránt (Magyar nyelven) (Hozzáférés ideje: 2020. május 18.)
- ↑ Hídalattnyi föld – N. Kósa Judit, Népszabadság Online. 2013. március 24.
- ↑ A Belváros Új Főutcája: a Ferenciek tere és a Március 15. tér – Koszorú Lajos, epiteszforum.hu. 2013. április 17.