Oskar Kallis
| Oskar Kallis | |
 | |
| 1915-ben | |
| Született | 1892. november 23. Tallinn |
| Meghalt | 1918. január 1. (25 évesen) Jalta |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Oskar Kallis témájú médiaállományokat. | |
Oskar Kallis (Tallinn, 1892. november 23. – Jalta, 1918. január 1.) észt festő, az észt nemzeti romantika egyik legismertebb képviselője.
Élete[szerkesztés]
Az Orosz Birodalomhoz tartozó Revalban (Tallinnban) született 1892-ben. Ötéves volt, amikor vasúti kalauzként dolgozó apja, Tõnis Kallis 1898-ban meghalt. Miután 1910-ben elvégezte a négyosztályos tallinni városi iskolát, Erns Boustedt mérnöknél dolgozott műszaki rajzolóként. 1914-ben a Nagy Péter tengeri erőd építéséhez vették fel műszaki rajzolónak.
A városi iskolában töltött tanulóévei alatt kezdett el művészeti tanulmányokat is folytatni. 1903-ban csatlakozott Ants Laikmaa műteremiskolájához, ahol rajzot tanult. Kallis Laikmaa egyik kedvenc tanítványa volt. Amikor Laikmaa 1907-től külföldön tartózkodott, Kallis önállóan kísérletezett a rajzzal és festészettel. Akvarellel és olajfestékkel próbálkozott. 1912-1913-ban az Észt Művészeti Társaság (Eesti Kuntsiselts) rajztanfolyamait látogatta. Miután Laikmaa 1913-ban visszatért Észtországba, Kallis nála folytatta művészeti tanulmányait. Ebben az időszakban bontakozott ki művészete és vált ismert festővé.
Kallis tuberkulózisban szenvedett, 1917-re egészségi állapota romlott, de még abban az évben részt vett a Vikerla művészeti egyesület megalapításában. Laikmaa adománygyűjtést szervezett, hogy tanítványát délre küldhesse gyógyulni. 1917 végén egy támogató segítségével sikerült Jaltába mennie. Röviddel érkezését követően, 1918. január 1-jén azonban Jaltában elhunyt, sírja az ottani temetőben található.
Művészete[szerkesztés]
Azon első észt művészek közé tartozott, akik Észtországban tanulták a képzőművészetet. Járt azonban finn és orosz (szentpétervári és moszkvai) múzeumokban is, ahol az ottani műalkotásokkal is megismerkedhetett. A külföldi festők közül elsősorban a finn Akseli Gallen-Kallela volt rá hatással.
Elsősorban tájképeket és portrékat festett. Utóbbiak között három önarcképet készített.
Munkásságában jelentős helyet foglalnak el az észt nemzeti eposz, a Kalevipoeg témakörében készített alkotásai. 1912-ben készítette első ilyen munkáit, amelyeket az Észt Művészeti Társaság kiállításán mutatott be először. Később többször és többféleképpen is feldolgozta a Kalvipoeget. Közel negyven képet készített ebben a témakörben többféle technikával, volt közöttük pasztell, rajz és olajfestmény is.
Kallis karikatúrákat is készített, amelyek a Tapper és a Meie mats lapokban jelentek meg.
A festmények és grafikák mellett iparművészettel is foglalkozott. Tervezett bútorokat, textilmintákat, használati tárgyakat (szőnyegek, kanapé párnák, kézitáskák és függönyök) is.
Emlékezete[szerkesztés]
Műveinek jelentős része az Észt Művészeti Múzeum (EKM) gyűjteményében található.
Róla mintázta Andrus Kivirähk a Szépséges kék állat (eredeti címe: Sinine sarvedega loom) című regényének főhősét.[1][2]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Az eredeti mű 2019-ben, magyar fordítása 2021-ben jelent meg.
- ↑ Andrus Kivirähki eesti Pygmalion (észt nyelven). Tänane leht, 2019. szeptember 19. (Hozzáférés: 2021. május 15.)
Források[szerkesztés]
- Eesti biograafiline andmebaas ISIK. www2.kirmus.ee. [2021. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 15.)
