Országos jégkármérséklő rendszer
Az Országos jégkármérséklő rendszer egy Magyarországon működő időjárás befolyásoló rendszer, amelyet a mezőgazdasági területeken okozott jégkárok csökkentésére hoztak létre hazai, illetve uniós forrásból. A rendszer teljes kapacitással 2018. május elseje óta üzemel. A rendszer minden évben május elseje és szeptember 30-a között üzemel, de a működtetés időszakának meghosszabbításáról már tárgyalnak.[1]
Története[szerkesztés]
1946-ban Dr. Bernard Vonnegut osztrák atmoszférakutató és csapata rájött, hogy hogyan tudnak mesterségesen csapadékképződést kiváltani a felhőkben. A kísérletek során sót, illetve jódot használtak a folyamatok kiváltásához. A hatvanas évek során az amerikai hadsereg a vietnámi háború során fegyverként alkalmazta az esőcsinálást. Az úgy nevezett Popeye-hadművelet során a délkelet-ázsiai országban kialakuló monszunidőszakot elnyújtották és súlyosabbá tették az esőzések okozta károkat, amelynek segítségével az ellenséges csapatok mozgását nehezítették meg. 1977-ben született meg az a nemzetközi megállapodás, amelynek értelmében az időjárás manipulálását nem lehet bevetni katonai célok kiaknázása érdekében. A 2010-es évekre már 52 országban végeznek időjárás befolyásolást, többek közt Indiában és Oroszországban. Magyarországon a hatvanas években kezdődött az Állami Biztosító által finanszírozott jégkárelhárítás. A jégesők okozta károk mérséklésére a Dél-Dunántúlon 1991-ben a Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés kezdett el üzemeltetni jégkármérséklő rendszert. A NEFELA jégkár elhárító rendszer 141 talajgenerátor igénybevételével üzemel, melyek párologtatással juttatják a levegőbe az ezüst-jodidot.[2] Ehhez a rendszerhez Baranya megyében nem, viszont Tolna és Somogy megyék területén további 55 jégkármérséklő eszközt helyeztek ki. Ezzel párhuzamosan egy diszpécserközpont üzemel Pécsett, ahonnan kiértesítik a rendszert üzemeltető gazdákat.[3]
Felépítése[szerkesztés]
A jégkármérséklő rendszer a következő elemekből épül fel: 222 automata jégkármérséklő talajgenerátor, illetve 764 emberi közreműködés által működtetett, összesen 986 darab jégkármérséklő talajgenerátor. A jégkármérsékléshez használhatnak különböző eszközöket is az ezüst-jodid célba juttatásához, mint például kisebb rakétákat, vagy szállító, esetleg permetező repülőgépeket. Földrajzi eloszlásban nagyjából 10 kilométerenként található egy-egy jégkármérséklő talajgenerátor.
Bács-Kiskun vármegyében többek közt Helvécián és Soltvadkerten is üzemel jégkármérséklő talajgenerátor.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében 56 kézi indítású és 25 darab automata jégesőmentesítő talajgenerátor üzemel.[4]
Heves vármegyében Kerecsenden és Demjénben is üzemel jégkármérséklő.[5]
Működése[szerkesztés]
Az Országos Meteorológiai Szolgálat által kiadott figyelmeztetések alapján az automata jégkármérséklő talajgenerátorok acetonos ezüst-jodidot bocsátanak ki a légkörbe és ez az anyag kettő-, háromezer méteres magasságban létrehozza azokat a mesterséges lecsapódási pontokat, amelyen apró szemű jégdarabok alakulnak ki. Az OMSZ naponta három alkalommal ad információt a rendszer üzemeltetői számára. A jégkár riasztást minden esetben járási szintre lebontva adja ki a Meteorológiai Szolgálat. Ezt a folyamatot hívják felhőmagvasításnak. A jégszemcsék sokkal nagyobb számban alakulnak ki, mint normál jégképződés esetén. Mivel az így képződött jégszemek sokkal kisebbek, mint a természetes úton képződöttek, ezért a levegőben, földet érés közben elolvadnak, vagy, ha nem, akkor is sokkal kisebb kárt okoznak a növényekben. A levegőbe kibocsátott acetonos ezüst-jodid a felhasználást követően a csapadékkal együtt a talajba jut, majd ott lebomlik. A párologtatással működő talajgenerátorok a jégeső kialakulása előtt néhány órával már elkezdik az ezüst-jodid levegőbe juttatását, amely által megindul a felhők szintjén a jégszemcse képződés. A párologtató eszközök óránként egy liternyi bekevert oldatot párologtatnak el.[6] A dél-dunántúli régiót egy 265 km hatósugarú időjárási radar felügyeli.[7]
Azokat a jégkármérséklő eszközöket, amelyeket emberi közreműködéssel üzemeltetnek, azokat képzett szakemberek kezelik. A rendszer üzemeltetője a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.
Költsége[szerkesztés]
A rendszer kiépítésének költsége 2 milliárd forintba került, melyből 200 millió forintot az agrárkamarai tagdíjakból finanszíroztak, míg a fennmaradó részt a vidékfejlesztési program során kiírt pályázaton elnyert összeg biztosította.
Fenntartásának költségeit 1,5 milliárd forint éves összegre becsülik.[8]
A kézi üzemű talajgenerátorok ára darabonként 500 000 forint, míg az automata üzeműeké 4 000 000 forint körüli. Az ezüst-jodid folyadék literenkénti ára 3000 forint.
Az automata üzemű jégkármérséklők működéséhez a területhasználatra bruttó 160 000 forintot adnak évente, míg a manuális üzemű talajgenerátorok üzemeltetői évi 320 000 forint összegű területhasználati és üzemeltetési díjat kapnak.[5]
Hatékonysága[szerkesztés]
Baranya megyében 1982 előtt évente átlagosan a megye területének 4,4 százalékát, azaz 195 négyzetkilométert érintett jégeső. A jégkármérséklés beindítása óta, azonban ez az arány már csak a megye 1 százalékára csökkent le.
Források[szerkesztés]
- ↑ Az egész országot védi a jégkármérséklő rendszer. baon.hu. [2018. június 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 4.)
- ↑ NEFELA. nefela.hu. (Hozzáférés: 2018. augusztus 4.)
- ↑ Lefedi az országot az itt már sikeres védekező rendszer. bama.hu. [2021. május 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 4.)
- ↑ Nem kergeti el az esőfelhőket a jégkármérséklő rendszer. boon.hu. [2018. augusztus 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 4.)
- ↑ a b Rakéták helyett vegyszer és gyufa: teszteltük a magyar jégverés-elhárító rendszert. hvg.hu. (Hozzáférés: 2018. augusztus 17.)
- ↑ Magyarországon is beindul a nagyüzemi időjárás manipuláció. index.hu. (Hozzáférés: 2018. augusztus 4.)
- ↑ Jégesőelhárítás a Dél-Dunántúlon. nimbus.elte.hu. (Hozzáférés: 2018. augusztus 5.)
- ↑ Ilyen az egyedülálló magyar jégkárelhárító rendszer. infostart.hu. (Hozzáférés: 2018. augusztus 4.)