Oroszország gazdasága

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Oroszország gazdasága magas jövedelmű, vegyes gazdasági szerkezettel rendelkező gazdaság, amelyben állami tulajdonban vannak a gazdaság stratégiai ágazatai. Az 1990-es években végrehajtott piaci reformok nyomán az orosz ipar és mezőgazdaság jelentős része magánkézbe került, ugyanakkor az energiaipar és a védelmi ipar továbbra is állami kezekben maradt.

Oroszország gazdasága szokatlan abból a szempontból a világ vezető gazdaságai között, hogy gazdasági növekedését elsősorban az energiaipar bővülése határozza meg. Az ország természeti erőforrásokban igen gazdag állam. Ide értendő földgáz- és kőolajvagyona, nemesfémkészletei, melyek az orosz export döntő többségét teszik ki. 2012-ben a kőolaj- és a gázszektor az ország éves GDP-jének mintegy 16 százalékát tette ki, valamint a szövetségi költségvetés 52 százalékát és az ország exportjának több, mint 70 százalékát alkotta.[1][2]

Oroszország nagy és bonyolult fegyveriparral rendelkezik, amely alapján képes csúcsminőségű katonai technológiákat kifejleszteni és gyártani, ide értve az ötödik generációs vadászrepülőgépeket példának okáért.

Az orosz gazdaság a világ hatodik legnagyobb gazdasága a vásárlóerő-paritás alapján. A 2000 és 2012 közötti időszakban az orosz energiaexport az életszínvonal gyors emelkedéséhez járult hozzá. Oroszországban a háztartások által birtokolt pénzügyi eszközök 35 százaléka mindössze 110 befolyásos személy tulajdonában van. A Forbes magazin 2008 óta több alkalommal is Moszkvát a "milliárdosok fővárosának" titulálta.

Az IMF szerint az orosz gazdaság 2014 eleje óta recesszióba került, elsősorban a Kelet-ukrajnai háború és az azt követő tőkekiáramlás miatt.[3] A későbbiekben az IMF felülvizsgálta állításait az orosz gazdaság állapotáról és megállapította, hogy az csak recesszió közeli helyzetben van, mivel 2014-ben az orosz gazdaság várhatóan 0,2%-kal fog nőni, míg a 2015-ös várakozások 1 százalékos gazdasági növekedést vetítenek előre.[4]

Oroszország gazdasága a 2008-as gazdasági válságot követő években[szerkesztés]

Oroszország GDPj-je 201-2015 közt

A 2008-as gazdasági világválság miatt az orosz gazdaságot is visszaesés érte el. A válság utáni években az orosz gazdaság szerkezete miatt elsősorban a nyersanyagárak csökkenése okozta a legnagyobb gazdasági visszaesést, valamint szerepet játszanak a gazdaság visszaesésében a Kelet-ukrajnai háború és a nyugati országok által bevezetett gazdasági szankciók.

Az orosz export[szerkesztés]

2013-ban Oroszország exportból származó bevételei 70 százalékban a kőolaj- és földgáz értékesítésre épültek. Az 527 milliárd dolláros exportbevételből csak 171 milliárd dollárnyi származott energia és nem energiakapcsolt exportból. 14% (73 milliárd dollár) származott földgáz értékesítéséből, 21% (109 milliárd dollár) származott finomított termékek értékesítéséből és 33% olajipari termékek értékesítéséből.[5]

Az olajárak alakulása a költségvetésre is jelentős részben kihat, mivel 100 dolláros hordónkénti olajárhoz szabták az orosz költségvetés egyensúlyi állapotát. Mivel a földgáz ára 6-9 hónapos késéssel követi az olaj világpiaci árának változásait, ezért 2015 május és augusztus között várható a földgáz árának csökkenése, amely a 2015-ös orosz költségvetést érintheti érzékenyen.[5]

Arany- és devizatartalékok változása[szerkesztés]

Az orosz arany- és devizatartalék 2014. október 17-ére 443,8 milliárd dollárra csökkent. Október tizedikén még 7,9 milliárd dollárral több volt az arany- és devizatartalék, azaz 450,7 milliárd dollár volt. Az egy héttel korábbi, azaz október 3-ai adat még 3 milliárd dollárral több volt, azaz 453,7 milliárd dollár.

Az orosz arany- és devizatartalék alakulása
Dátum Arany- és devizatartalék értéke (mrd dollár) Változás (mrd dollár) Változás az előző heti adathoz képest (%)
2013. november 524,3 --- --
2013. december 509,6 -- --
2014.10.03. 453,7 -- --
2014.10.10. 450,7 -3 -0,66
2014.10.17. 443,8 -7,9 -1,75[6]
2014.11.04. 421,4[7] - -
2014.11.14. 420,6[8] -- --
2014.11.28. 420,6 0 0
2014.12.05. 416,2 -4,3[9] -1,05%
2014.12.18. 414,6[10] -- --
2015.01.09. 386,2[11] -- --
2015.01.16. 379,4[11] -6,8 -1,76%
2015.01.30. 375,3[12] - -
2015.02.06. 374,7[12] -1,6 -
2015.02.13. 368,3 -6,4[12] -
2015.05.01. 358,5 -[13] -

Jegybanki alapkamat[szerkesztés]

Az orosz jegybanki alapkamat 2014-ben az év eleji 5,5%-ról október végére 9,5%-ra nőtt, azaz tíz hónap alatt 400 bázisponttal emelkedett. 2014 decemberének első hetében az orosz jegybank 9,5%-ról 10,5%-ra emelte a jegybanki alapkamatot.[14] 2014. december közepén a jegybank 10,5 százalékról 17 százalékra emelte az orosz jegybanki alapkamatot.[15]

Devizaárfolyamok[szerkesztés]

Dátum 1 USD/RUB 1 EUR/RUB
2013. november 32[16] 43,12
2013. december 32 43[17]
2014. október 43 54,58[18]
2014. november 48,63 60,27[19]
2014. december 66[20] 82[21]

Az orosz rubel árfolyama az amerikai dollárral szemben egy év alatt 85 százalékot zuhant. 2014-ben az orosz jegybank több, mint 75 milliárd dollárt költött a rubel árfolyamának támogatására.[14] 2014. januárja óta 95 százalékot esett a rubel értéke a dollárhoz képest.[20]

A 2014 decemberében bekövetkezett orosz rubel árfolyamesés mélypontján az eurónként 100, dolláronként 80 rubelt kellett fizetni. Az orosz fizetőeszköz árfolyam két nap leforgása alatt (2014.12.15-12.16.) 20%-ot veszített értékéből a dollárral szemben.[22]

Infláció[szerkesztés]

Az orosz infláció 2014 októberére elérte a 8,4%-ot éves szinten,[23] amely emelkedés 2015-ben tovább folytatódott és decemberre az éves infláció szintje 12,9 százalék volt.[24]

Év Infláció
2008 13,3%
2009 8,8%
2010 8,8%
2011 ---
2012 6,1%
2013 6,6%
2014 11,9
2015 12,9%[24]

Pénzügyi szektor[szerkesztés]

Az legnagyobb orosz bankok a rubel gyengülése miatt kialakult vagyonmenekítést célzó valutaváltási roham elején megemelték a külföldi devizák eladási és vételi ára közti különbséget a korábban megszokott 50 kopejkáról 10-15 rubelre. 2014. december 16-án a legnagyobb pénzintézetek leállították a különféle típusú valutaváltási megoldásokat.[25]

Bányászat[szerkesztés]

Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter 2015-re is hasonló mennyiségű olajtermelést vár, amely 2014-ben 525-526 millió tonna volt. Az ország napi olajkitermelése 10,5 millió hordó.[26]

Források[szerkesztés]

  1. World Development Indicators: Contribution of natural resources to gross domestic product. World Bank. (Hozzáférés: 2014. november 29.)
  2. Russia - Analysis. EIA, 2014. március 12. (Hozzáférés: 2014. november 29.)
  3. http://www.forbes.com/sites/markadomanis/2014/05/01/according-to-the-imf-russias-economy-is-already-in-a-recession/
  4. http://www.dw.de/imf-sees-russia-close-to-recession-as-ukraine-sanctions-bite/a-17751834
  5. ^ a b Padlón Putyin birodalma - Így roppant meg Oroszország!. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2014. december 17.)
  6. Egy hét alatt 8 milliárd dollárt füstölt el Oroszország. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2014. október 24.)
  7. Bespájzoltak aranyból Putyinék. hvg.hu. (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  8. Jelentősen csökkent orosz arany- és devizatartalék. metropol.hu. (Hozzáférés: 2014. november 24.)
  9. Tovább apad az orosz arany- és devizatartalék. Origo. (Hozzáférés: 2014. december 14.)
  10. Szigorúbb uniós szankciókat vezetnek be a Krím ellen. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2014. december 18.)
  11. ^ a b Így apad az oroszok deviza- és aranytartaléka. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2015. január 24.)
  12. ^ a b c Nyolcéves mélypontra olvadtak az orosz tartalékok. hvg.hu. (Hozzáférés: 2015. február 20.)
  13. Már második hete duzzad az orosz arany- és devizatartalék. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2015. május 10.)
  14. ^ a b Elképesztő zuhanásban a rubel!. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2014. december 15.)
  15. Harcolnak az oroszok - Itt az újabb brutális kamatemelés!. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2014. december 16.)
  16. Dollár-Rubel árfolyam. (Hozzáférés: 2014. december 15.)
  17. Euró-Rubel árfolyam. (Hozzáférés: 2014. december 15.)
  18. Megállíthatatlanul esik az orosz rubel. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2014. október 31.)
  19. Pánik a rubel piacán. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2014. november 8.)
  20. ^ a b Kivégezték a rubelt, itt az új mélypont!. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2014. december 16.)
  21. RUB per 1 EUR. xe.com. (Hozzáférés: 2014. december 16.)
  22. Vásárlási roham és gazdasági káosz Oroszországban. metropol. (Hozzáférés: 2014. december 17.)
  23. Brutális kamatemelésről döntött az orosz jegybank. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2014. október 31.)
  24. ^ a b 14 százalékkal drágult az étel Oroszországban. origo.hu. (Hozzáférés: 2016. január 1.)
  25. Vásárlási roham és gazdasági káosz Oroszországban. metropol.hu. (Hozzáférés: 2014. december 17.)
  26. Nem számít a zuhanó olajár - Putyinék sem lépnek. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2014. december 1.)

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Economy of Russia című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.