Oroszország gazdasága
Oroszország gazdasága magas jövedelmű, vegyes gazdasági szerkezettel rendelkező gazdaság, amelyben állami tulajdonban vannak a gazdaság stratégiai ágazatai. Az 1990-es években végrehajtott piaci reformok nyomán az orosz ipar és mezőgazdaság jelentős része magánkézbe került, ugyanakkor az energiaipar és a védelmi ipar továbbra is állami kezekben maradt.
Oroszország gazdasága szokatlan abból a szempontból a világ vezető gazdaságai között, hogy gazdasági növekedését elsősorban az energiaipar bővülése határozza meg. Az ország természeti erőforrásokban igen gazdag állam. Ide értendő földgáz- és kőolajvagyona, nemesfémkészletei, melyek az orosz export döntő többségét teszik ki. 2012-ben a kőolaj- és a gázszektor az ország éves GDP-jének mintegy 16 százalékát tette ki, valamint a szövetségi költségvetés 52 százalékát és az ország exportjának több, mint 70 százalékát alkotta.[1][2]
Oroszország nagy és bonyolult fegyveriparral rendelkezik, amely alapján képes csúcsminőségű katonai technológiákat kifejleszteni és gyártani, ide értve az ötödik generációs vadászrepülőgépeket példának okáért.
2022-ben Oroszország gazdasága a nominális GDP-t tekintve a 8. helyen állt a világon. Az orosz-ukrán háború hatása miatt 2025-re várhatóan a 11. helyre csúszik vissza, Brazília mögé.[3]
Az országban a háztartások által birtokolt pénzügyi eszközök 35 százaléka mintegy 110 befolyásos személy tulajdonában van. A Forbes magazin 2008 óta több alkalommal is Moszkvát a "milliárdosok fővárosának" titulálta. Világszinten 2024-ben az ország a milliárdosok számát tekintve az 5. helyen állt.[4]
Történet
[szerkesztés]
Oroszország a Szovjetunió összeomlása óta jelentős változásokon ment keresztül, a központilag tervezett gazdaságból a piaci alapú rendszer felé haladva. Az 1990-es években az ország gazdasága mély recessziót élt át, amelyet az infláció megugrása, a beruházások csökkenése, az áruhiány, a külső adósság növekedése, a háztartások jövedelmének csökkenése és sok más negatív jelenség kísért. A végrehajtott gazdasági reformok privatizálták a legtöbb iparágat, az energia, a közlekedés, a banki és a védelmi ágazatok kivételével. A tulajdonjogok védelme azonban továbbra is gyenge, és az állam továbbra is beavatkozik a magánszektor szabad működésébe.[6]
A világ egyik vezető kőolaj- és földgáztermelője lett és emellett olyan fémek legnagyobb exportőre, mint az acél és az alumínium. 2012-ben a kőolaj- és a gázszektor az ország éves GDP-jének mintegy 16 százalékát tette ki, valamint a szövetségi költségvetés 52 százalékát és az ország exportjának több mint 70 százalékát adta.[2][7] A 21. század elején az orosz energiaexport az életszínvonal gyors emelkedéséhez járult hozzá.
Az ország gazdasága, amelynek átlagosan 7% -os növekedése volt az 1998–2008-as időszakban, miközben az olajárak gyorsan emelkedtek, a 2010-es években csökkenő növekedési ütemet látott.[6]
Az ország nagymértékben függ a nyersanyagárak mozgásától. A csökkenő olajárak, a nemzetközi szankciók és egyéb tényezők kombinációja Oroszországot mély recesszióba taszította 2015-ben, a GDP akkor több mint 2%-kal esett vissza. A visszaesés 2016-ig folytatódott,[6] majd újra növekvő pályára állt a gazdaság, egészen a 2020-as Covid19-pandémia miatt a korlátozások okozta gazdasági visszaesésig.
Ukrajna 2022-es orosz invázióját követően az ország számos szankcióval és bojkottal szembesült a nyugati világ és szövetségesei részéről.[8] Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank becslése szerint a szankciók által okozott kár "az 1970-es évek eleje óta a legnagyobb sokkot" váltotta ki, és 2022-ben 10%-kal fogta vissza Oroszország gazdasági teljesítményét.[9] Ennek ellenére a Világbank szerint Oroszország magas jövedelmű ország lett két évvel a szankciók bevezetése után.[10]
Gazdasági adatok
[szerkesztés]Oroszország gazdasági adatai 2010-2025 között:[11]
| Év | GDP (milliárd US$ PPP) |
GDP per fő (US$ PPP) |
GDP (milliárd US$ nominális) |
GDP per fő (US$ nominális) |
GDP növekedés (reál) |
Infláció |
Munkanélküliség |
Államadósság (GDP %-ban) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 2010 |  3,076.938
|
21,539.793
|
1,633.111
|
11,432.428
|
4.512%
|
 6.8%
|
7.4%
|
 10.105%
|
| 2011 | 3,265.874
|
22,835.402
|
2,046.621
|
14,310.233
|
3.995%
|
8.4%
|
6.5%
|
10.340%
|
| 2012 | 3,460.550
|
24,135.854
|
2,191.486
|
15,284.673
|
4.024%
|
5.1%
|
5.5%
|
11.167%
|
| 2013 | 3,581.230
|
24,903.206
|
2,288.428
|
15,913.302
|
1.755%
|
6.8%
|
 5.5%
|
12.348%
|
| 2014 | 3,670.432
|
 25,052.774
|
2,048.837
|
13,984.474
|
0.736%
|
7.8%
|
5.2%
|
15.136%
|
| 2015 | 3,631.416
|
24,709.731
|
1,356.703
|
9,231.599
|
-1.973%
|
15.5%
|
5.6%
|
15.286%
|
| 2016 | 3,673.023
|
24,921.954
|
1,280.648
|
8,689.368
|
0.194%
|
7.0%
|
5.5%
|
14.849%
|
| 2017 | 3,807.099
|
25,777.812
|
1,575.140
|
10,665.247
|
1.827%
|
3.7%
|
5.2%
|
14.311%
|
| 2018 | 4,205.230
|
28,448.510
|
1,653.005
|
11,182.629
|
2.806%
|
2.9%
|
4.8%
|
13.620%
|
| 2019 | 4,579.554
|
30,963.855
|
1,695.724
|
11,465.343
|
2.198%
|
4.470%
|
4.600%
|
13.748%
|
| 2020 | 4,651.430
|
31,490.712
|
1,488.118
|
10,074.726
|
-2.654%
|
3.382%
|
5.767%
|
19.156%
|
| 2021 | 5,732.444
|
38,938.470
|
1,843.130
|
12,519.735
|
5.867%
|
6.694%
|
4.833%
|
16.397%
|
| 2022 | 6,064.551
|
41,335.869
|
2,269.899
|
15,471.593
|
-1.247%
|
13.750%
|
3.950%
|
18.510%
|
| 2023 | 6,512.069
|
44,512.053
|
2,009.959
|
13,738.704
|
3.649%
|
5.859%
|
3.167%
|
19.546%
|
| 2024* (becsl.) | 6,909.381
|
47,298.706
|
2,184.316
|
14,952.904
|
3.625%
|
7.861%
|
2.600%
|
19.870%
|
| 2025* (becsl.) | 7,129.670
|
48,956.824
|
2,195.708
|
15,077.117
|
1.347%
|
5.915%
|
3.004%
|
20.412%
|
Ágazatok
[szerkesztés]
Mezőgazdaság
[szerkesztés]- Termesztett növények: gabona, napraforgó, burgonya, zöldségek, kender, szója, földimogyoró, mustármag, dohány.
- Tenyésztett állatok: szarvasmarha, sertés, juh, kecske. A méhészet elterjedt a déli területeken. Fontos ágazat a halászat.
Ipar
[szerkesztés]Az ipar jelentősebb ágazatai a vas-, alumínium- és színesfémkohászat, acélgyártás, gépgyártás, járműgyártás, kőolaj-feldolgozás, vegyipar, építőipar, fa- és papíripar, textilipar és élelmiszeripar.
Bányászat
[szerkesztés]Oroszország fűtőanyagtermelése nagymértékű:
- Kőszén: a Föld szénkészletének nagy része az országból származik. Legnagyobb szénmedencéi: Kuznyecki szénmedence, Pecsorai szénmedence, Irkutszki szénmedence, Kanszk-acsinszki-szénmedence (Cseremhovo), Moszkvai barnaszénmedence.
- Kőolajmezők: készleteit tekintve a világon a leggazdagabb. A kitermelés területei: Közép-Volga melléke, Baskíria, Kaukázus előtere – Groznij és Majkop, Szahalin, kőolajfinomítás: Omszk, Perm, Volga melléke, Nyizsnyij Novgorod.
- Földgázmezők: a világ legjelentősebb készletei, előfordulása: Volga-vidék, Észak-Kaukázus, Közép-Ázsia.
- Földgázvezetékek: Szaratov-Moszkva, Dasava-Brjanszk-Moszkva, Tula-Moszkva, Omszk-Novoszibirszk.
- Tőzegkitermelés: Szentpétervár, Moszkva, Kalinyin.
Energiatermelés
[szerkesztés]- Nagyobb hőerőművek: Szurgut, Reftyinszkij, Kosztroma, Rjazany.
- Nagyobb vízerőművek: Bratszk, Szamara, Volzsszk, Csajkovszkij, Bogorodszkoe, Zeja, Krasznojarszk, Naberezsnije Cselni, Szaratov.
- Nagyobb atomerőművek: Balakovo, Kurszk, Szosznovij Bor.
Energiatermelés megoszlása
2016-17-es adatok alapján:[13]
- Hőenergia: ~ 68%
- Vízenergia: ~ 21%
- Atomenergia: ~ 11%
- Egyéb, megújuló energiaforrás: ~ 1%
Sötétkék: magasabb
Világos szín: alacsonyabb
(Forrás: IMF, 2017)
(Magyarországé csak enyhén magasabb, mint Oroszországé.)
Feldolgozóipar
[szerkesztés]- vasércbányák: Urál, Nyugat-Szibéria;
- fémkohászat: Moszkva, Volga melléke;
- vaskohászati kombinátok: Magnyitogorszk, Novokuznyeck, Nyizsnyij Tagil, vasipar: Cserepovec, Lipeck, Taganrog, Novoszibirszk, Moszkva;
- színesfémkohászat: Urál, Szibéria, Távol-Kelet, Észak-Kaukázus;
- gépgyártás: Szentpétervár, Moszkva, Szverdlovszk, Novoszibirszk, Krasznojarszk, Cseljabinszk, Rosztov-na-Donu
- cellulózipar: Arhangelszk, Szentpétervár, Kalinyingrád, Vologda, Nyizsnyij Novgorod, Perm, Karélia;
- vegyipar: Bereznyiki, Voszkreszenszk, Szolikamszk, Kemerovo, Nyizsnyij Tagil, …;
- halfeldolgozás: Távol-Kelet, Jeges-tenger melléke, Kaszpi-tenger partja, Fekete-tenger melléke.
Külkereskedelem
[szerkesztés]Oroszország 2023-ban a világ 18. legnagyobb exportőre, és 30. legnagyobb importőre volt. 2023-ban Oroszország 394 milliárd $ értékben exportált és 208 milliárd $ értékben importált, 186 milliárd $ többlettel. Az ország külkereskedelme Ázsia központú.[14]
Az orosz exporttermékek legjelentősebb területei az ásványi termékek, fémipar és a nemesfémipar. A legjelentősebb kiviteli termékek a nyers kőolaj, finomított kőolaj, valamint a földgáz. Oroszország legjelentősebb exportországa Kína, ahova a teljes exportállomány több mint az egynegyede (32,7%) érkezik. 2018 és 2023 között, az export termékek közül az arany és a földgáz kivitele nőtt a legnagyobb mértékben, míg a legnagyobb visszaesést a finomított- és a nyers kőolaj szenvedték el. Az exportországok közül 2018 és 2023 között Kína és India aránya nőtt a legnagyobbat, míg a legnagyobb visszaesést Hollandia és Németország szenvedte el.
Az orosz importtermékek legjelentősebb területei a gépipar, vegyipar és a közlekedésipar. A legjelentősebb behozatali termékek a gépjárművek, gyógyszerek, valamint a műsorszóró berendezések. Oroszország legjelentősebb importországa Kína, ahonnan a teljes importállomány több mint a fele (53%) érkezik. 2018 és 2023 között, az import termékek közül a gépjárművek és a traktorok behozatala nőtt a legnagyobb mértékben, míg a legnagyobb visszaesést a gépjármű alkatrészek és tartozékok és a fűtőgépek szenvedték el. Az importországok közül 2018 és 2023 között Kína és Törökország aránya nőtt a legnagyobbat, míg a legnagyobb visszaesést Németország és Franciaország szenvedte el.
Termékek
[szerkesztés]Az ország tíz legnagyobb export- és importterméke a következő volt 2023-ban:[14]
| Legnagyobb exporttermékek | Legnagyobb importtermékek | |||
|---|---|---|---|---|
| 1. | Nyers kőolaj | 30,9% | Gépjárművek | 7% |
| 2. | Finomított kőolaj | 13,2% | Gyógyszerek | 4% |
| 3. | Földgáz | 9,9% | Műsorszóró berendezések | 3,7% |
| 4. | Szénbrikett | 6,9% | Traktorok | 1,9% |
| 5. | Arany | 3,5% | Számítógépek | 1,8% |
| 6. | Búza | 2,8% | Teherautók | 1,6% |
| 7. | Nyers alumínium | 1,8% | Gépjármű alkatrészek és tartozékok | 1,5% |
| 8. | Platina | 1,7% | Építőipari járművek | 1,4% |
| 9. | Félkész vasak | 1,7% | Gyógyászati alapanyagok | 1,4% |
| 10. | Kálium-műtrágya | 1,4% | Irodai gépalkatrészek | 1,2% |
Országok
[szerkesztés]A fő országok, amelyekbe Oroszország exportált és amelyekből importált termékeket 2023-ban:[14]
| Legnagyobb exportországok | Legnagyobb importországok | |||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| 1. |  Kína |
Nyers kőolaj, szénbrikett, földgáz...stb. | 32,7% | Kína |
Gépjárművek, műsorszóró berendezések, traktorok...stb. | 53% |
| 2. |  India |
Nyers kőolaj, finomított kőolaj, szénbrikett...stb. | 16,8% |  Törökország |
Citrusfélék, gépjármű alkatrészek és tartozékok, pótkocsik...stb. | 5,2% |
| 3. | Törökország |
Finomított kőolaj, szénbrikett, búza...stb. | 7,9% |  Németország |
Gyógyszerek, orvosi műszerek, gyógyászati alapanyagok...stb. | 4,7% |
| 4. |  Kazahsztán |
Finomított kőolaj, nagy vascsövek, félkész vasak...stb. | 4,1% | Kazahsztán |
Urán, hengerelt vasak, vasérc...stb. | 4,7% |
| 5. |  Brazília |
Finomított kőolaj, kálium- és nátrium műtrágya...stb. | 2,8% |  Olaszország |
Bőrcipők, női öltönyök, bor...stb. | 2,4% |
| 6. |  Hongkong |
Arany, platina, gyémánt...stb. | 2,1% |  Egyesült Arab Emírségek |
Műsorszóró berendezések, számítógépek, finomított kőolaj...stb. | 2,2% |
| 7. |  Japán |
Földgáz, szénbrikett, platina...stb. | 1,9% | India |
Gyógyszerek, hengerelt acél lemezek, timföld...stb. | 2% |
| 8. |  Üzbegisztán |
Finomított kőolaj, hengerelt vasak, fűrészelt fa...stb. | 1,7% |  Lengyelország |
Gyógyszerek, borotvapengék, bőrcipők...stb. | 1,8% |
| 9. | Egyesült Arab Emírségek |
Arany, gyémánt, finomított kőolaj...stb. | 1,6% |  Örményország |
Műsorszóró berendezések, gépjárművek, töményitalok...stb. | 1,6% |
| 10. |  Magyarország |
Földgáz, nyers kőolaj, urán...stb. | 1,6% | Üzbegisztán |
Pamut fonal, kötött pólók, gumírozott ruhák...stb. | 1,5% |
Oroszország gazdasága a 2008-as gazdasági válságot követő években
[szerkesztés]
A 2008-as gazdasági világválság miatt az orosz gazdaságot is visszaesés érte el. A válság utáni években az orosz gazdaság szerkezete miatt elsősorban a nyersanyagárak csökkenése okozta a legnagyobb gazdasági visszaesést, valamint szerepet játszanak a gazdaság visszaesésében a Kelet-ukrajnai háború és a nyugati országok által bevezetett gazdasági szankciók.
Az orosz export
[szerkesztés]2013-ban Oroszország exportból származó bevételei 70 százalékban a kőolaj- és földgáz értékesítésre épültek. Az 527 milliárd dolláros exportbevételből csak 171 milliárd dollárnyi származott energia és nem energiakapcsolt exportból. 14% (73 milliárd dollár) származott földgáz értékesítéséből, 21% (109 milliárd dollár) származott finomított termékek értékesítéséből és 33% olajipari termékek értékesítéséből.[15]
Az olajárak alakulása a költségvetésre is jelentős részben kihat, mivel 100 dolláros hordónkénti olajárhoz szabták az orosz költségvetés egyensúlyi állapotát. Mivel a földgáz ára 6-9 hónapos késéssel követi az olaj világpiaci árának változásait, ezért 2015 május és augusztus között várható a földgáz árának csökkenése, amely a 2015-ös orosz költségvetést érintheti érzékenyen.[15]
Arany- és devizatartalékok változása
[szerkesztés]Az orosz arany- és devizatartalék 2014. október 17-ére 443,8 milliárd dollárra csökkent. Október tizedikén még 7,9 milliárd dollárral több volt az arany- és devizatartalék, azaz 450,7 milliárd dollár volt. Az egy héttel korábbi, azaz október 3-ai adat még 3 milliárd dollárral több volt, azaz 453,7 milliárd dollár.
| Az orosz arany- és devizatartalék alakulása | |||
| Dátum | Arany- és devizatartalék értéke (mrd dollár) | Változás (mrd dollár) | Változás az előző heti adathoz képest (%) |
|---|---|---|---|
| 2013. november | 524,3 | --- | -- |
| 2013. december | 509,6 | -- | -- |
| 2014.10.03. | 453,7 | -- | -- |
| 2014.10.10. | 450,7 | -3 | -0,66 |
| 2014.10.17. | 443,8 | -7,9 | -1,75[16] |
| 2014.11.04. | 421,4[17] | - | - |
| 2014.11.14. | 420,6[18] | -- | -- |
| 2014.11.28. | 420,6 | 0 | 0 |
| 2014.12.05. | 416,2 | -4,3[19] | -1,05% |
| 2014.12.18. | 414,6[20] | -- | -- |
| 2015.01.09. | 386,2[21] | -- | -- |
| 2015.01.16. | 379,4[21] | -6,8 | -1,76% |
| 2015.01.30. | 375,3[22] | - | - |
| 2015.02.06. | 374,7[22] | -1,6 | - |
| 2015.02.13. | 368,3 | -6,4[22] | - |
| 2015.05.01. | 358,5 | -[23] | - |
Jegybanki alapkamat
[szerkesztés]Az orosz jegybanki alapkamat 2014-ben az év eleji 5,5%-ról október végére 9,5%-ra nőtt, azaz tíz hónap alatt 400 bázisponttal emelkedett. 2014 decemberének első hetében az orosz jegybank 9,5%-ról 10,5%-ra emelte a jegybanki alapkamatot.[24] 2014. december közepén a jegybank 10,5 százalékról 17 százalékra emelte az orosz jegybanki alapkamatot.[25]
Devizaárfolyamok
[szerkesztés]| Dátum | 1 USD/RUB | 1 EUR/RUB |
|---|---|---|
| 2013. november | 32[26] | 43,12 |
| 2013. december | 32 | 43[27] |
| 2014. október | 43 | 54,58[28] |
| 2014. november | 48,63 | 60,27[29] |
| 2014. december | 66[30] | 82[31] |
Az orosz rubel árfolyama az amerikai dollárral szemben egy év alatt 85 százalékot zuhant. 2014-ben az orosz jegybank több, mint 75 milliárd dollárt költött a rubel árfolyamának támogatására.[24] 2014. januárja óta 95 százalékot esett a rubel értéke a dollárhoz képest.[30]
A 2014 decemberében bekövetkezett orosz rubel árfolyamesés mélypontján az eurónként 100, dolláronként 80 rubelt kellett fizetni. Az orosz fizetőeszköz árfolyam két nap leforgása alatt (2014.12.15-12.16.) 20%-ot veszített értékéből a dollárral szemben.[32]
Források
[szerkesztés]- ↑ World Development Indicators: Contribution of natural resources to gross domestic product. Világbank. (Hozzáférés: 2014. november 29.)
- ↑ a b Russia - Analysis. EIA, 2014. március 12. (Hozzáférés: 2014. november 29.)
- ↑ International Monetary Fund (IMF) (angol nyelven). IMF. (Hozzáférés: 2025. március 9.)
- ↑ Forbes 2024 Billionaires List - The Richest People In The World Ranked (english nyelven). Forbes. (Hozzáférés: 2025. március 9.)
- ↑ City Mayors: Cost of living - The world's most expensive cities
- ↑ a b c CIA World Factbook
- ↑ World Development Indicators: Contribution of natural resources to gross domestic product. World Bank. (Hozzáférés: 2014. november 29.)
- ↑ Walsh, Ben: The unprecedented American sanctions on Russia, explained. Vox, 2022. március 9. (Hozzáférés: 2022. március 31.)
- ↑ „Under unprecedented sanctions, how is the Russian economy faring?”, The Economist , 2022. március 30. (Hozzáférés: 2022. március 31.)
- ↑ Márk, Herczeg: A Világbank szerint Oroszország magas jövedelmű ország lett (magyar nyelven). 444, 2024. július 2. (Hozzáférés: 2024. augusztus 20.)
- ↑ Global-and-regional-highlights (angol nyelven). World Bank. (Hozzáférés: 2025. február 15.)
- ↑ CIA 2017-es becslései
- ↑ CIA World Factbook
- ↑ a b c https://oec.world/en/profile/country/rus?yearlyTradeFlowSelector=flow0
- ↑ a b Padlón Putyin birodalma - Így roppant meg Oroszország!. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2014. december 17.)
- ↑ Egy hét alatt 8 milliárd dollárt füstölt el Oroszország. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2014. október 24.)
- ↑ Bespájzoltak aranyból Putyinék. hvg.hu. (Hozzáférés: 2014. december 11.)
- ↑ Jelentősen csökkent orosz arany- és devizatartalék. metropol.hu. [2014. december 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 24.)
- ↑ Tovább apad az orosz arany- és devizatartalék. Origo. (Hozzáférés: 2014. december 14.)
- ↑ Szigorúbb uniós szankciókat vezetnek be a Krím ellen. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2014. december 18.)
- ↑ a b Így apad az oroszok deviza- és aranytartaléka. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2015. január 24.)
- ↑ a b c Nyolcéves mélypontra olvadtak az orosz tartalékok. hvg.hu. (Hozzáférés: 2015. február 20.)
- ↑ Már második hete duzzad az orosz arany- és devizatartalék. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2015. május 10.)
- ↑ a b Elképesztő zuhanásban a rubel!. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2014. december 15.)
- ↑ Harcolnak az oroszok - Itt az újabb brutális kamatemelés!. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2014. december 16.)
- ↑ Dollár-Rubel árfolyam. (Hozzáférés: 2014. december 15.)
- ↑ Euró-Rubel árfolyam. (Hozzáférés: 2014. december 15.)
- ↑ Megállíthatatlanul esik az orosz rubel. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2014. október 31.)
- ↑ Pánik a rubel piacán. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2014. november 8.)
- ↑ a b Kivégezték a rubelt, itt az új mélypont!. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2014. december 16.)
- ↑ RUB per 1 EUR. xe.com. (Hozzáférés: 2014. december 16.)
- ↑ Vásárlási roham és gazdasági káosz Oroszországban. metropol. [2014. december 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 17.)
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben az Economy of Russia című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.